Rotschild Klára - divatkirálynő a vasfüggöny mögött

Időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Rotschild Klára egyszerre volt a Horthy-kor arisztokratáinak és a Kádár-korszak nagyasszonyainak a divattervezője. Szalonjában rendszeres vendég volt Kádárné, Tito marsall felesége, a szovjet külügyminiszter és a perzsa sah neje, a magyar művészvilág csillagai. Vajon miként volt lehetséges, hogy a második világháború előtt és után is ilyen kimagasló sikereket ért el? A CLARA - Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát.

A Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a közelmúltban kibővített, egykori Kertészházban nyíló kiállítás jövő év április 30-ig látogatható.

Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Rotschild Klára szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált idehaza. Felöltöztette a Horthy-kor arisztokrata hölgyeit, Faruk egyiptomi király édesanyjának, Nazlinak és világszép lánytestvéreinek is készített gardróbot. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy István feleségét az évtized menyegzőjén, de még a nemzetközi hírű francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almásssy Jacqueline is megfordult és vásárolt nála.

Ám az igazi „csoda”, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével. Ha onnantól nem a saját nevén működött is, a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt. A hétköznapi halandóknak elérhetetlen árfekvésű üzlet a párizsi divatházak fényét csempészte a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától.

Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, ahogy megfordult nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, betért a szalonba Törőcsik Mari, Halász Judit is.

A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt, a „keleti Jackie Kennedy”, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb ruhamodelleket.

Vajon hogyan jutott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe? Hogyan lehetséges, hogy a két világháború közötti elismert szalontulajdonosok közül egyedül ő szerezte vissza irányító szerepét 1945 után? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket vásárolni elit divatbemutatóihoz? Mi tette Rotschild Klárát a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb és egyedülálló alakjává?

A Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész sok éves kutatással járt utána a fenti kérdéseknek és most feltárja a legendákkal, rejtélyekkel övezett életút állomásait.

A kiállításban munkatársak, kliensek, családtagok, személyes tárgyak, archív fotók és mozgóképek, valamint a szalonban készült ruhák vallanak tulajdonosuk, főszereplőjük és tervezőjük életéről, megörökítve a magyar divattörténet egy fontos, 20. századi epizódját, egy igazi női sikertörténetet az utókor számára.

A Rotschild Klára életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum főépületében és a Geraldine-házban nyílik. A Múzeumkert rekonstrukciója során megújult Kertészház új kiállítóhelyszín, ahol a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, míg a Múzeum Rotundájában a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható.

Hirdetés