A háború iparának legnagyobb szereplőiről forgattak dokumentumfilmet

Az újkori háborúkat nem csatákkal, hanem tulajdonképpen gyárakkal nyerték: nyersanyagok, találmányok és fejlesztések határozták meg az eredményt.

A Viasat History Háborús gyárak című dokumentumfilmjének új évada (nálunk 2021. február 8-án 21 órától érhető el) utánanéz a legnagyobb gyáraknak és együttműködéseknek, és kiderül többek között, hogy hogyan és miért játszotta ki a Fiat vezető-alapítója Mussolinit, vagy hogyan szegte meg Hitler az Oroszországgal kötött olajpaktumot.

A Fiat és a háború politikája

Az 1899-ben alakult Fiat rövid idő alatt az olasz ipar egyik legjelentősebb tényezőjévé vált modern innovációinak és olcsó termékeinek hála, no meg annak köszönhetően, hogy vezető-alapítója, Giovanni Agnelli remek politikusi érzékkel rendelkezett. Az I. világháború kudarcát követően Olaszországban egyre inkább előtérbe került a fasizmus, Agnelli pedig beállt az ezen eszméket terjesztő Mussolini mögé, akinek hatalomra jutásával a Fiat elképesztően megerősödött. Ám a II. világháborúban megnövekedett kereslettel így sem tudott versenyezni – a hiányt Mussolini kénytelen volt amerikai segítséggel pótolni. Az olasz fasiszta párt további kudarcát akkor élte meg, amikor a Szövetségesek gyárakra irányuló bombázását megelégelő munkások sztrájkba kezdtek, Mussolinit pedig elmozdították. Ő csak német segítséggel tudta visszaszerezni pozícióját. A Fiat ekkor már csak a frontra gyártott, Agnellinek pedig semmi beleszólása nem volt a folyamatokba, ezért úgy döntött, hogy lepaktál az ellenállókkal: a felszínen továbbra is a rezsim hadi támogatója volt, közben a háttérben információval és fegyverekkel látta el az ellenállást. Ez az igen kockázatos akció végül a háború végét követően megmentette a Fiatot, amely ma is az autógyártás egyik legnagyobb központja.

A II. világháború legfontosabb eszköze: az olaj

A fekete városként is ismert Baku volt a II. világháború egyik legfontosabb központja és célpontja is, ugyanis akkoriban innen származott a világ olajtermelésének a fele. Adolf Hitler megszállottja volt az olajnak, amely nélkül a blitzkrieg is elképzelhetetlen volt. Németországnak viszont nem volt ilyen nyersanyaga, ezért a háború előtt egy meg nem támadási szerződést kötöttek Oroszországgal, amelynek értelmében a németek olajat kaptak az oroszoktól, az oroszok pedig pénzt és felszerelést. Ezt az egyezséget aztán Hitler 1941 júniusában felrúgta, és megrohanta Oroszországot az olajáért (a Szovjetuniót elárasztó rengeteg tank, repülő és fegyver pedig mind-mind orosz olajat használt)...

A gyárak, a gyorsaság, a hatékonyság és a bevetett eszközök, valamint ezek evolúciója nem csupán a háborúk menetét fordították meg, de a modern kor alapjait is ezek tették le. A Viasat History Háborús gyárak című dokumentumfilmje hétfőn este a legnagyobb üzemek és vezetők együttműködéseit elemzi. Belemegy Hitler és a Volkswagen kapcsolatába, de további információkhoz juthatunk például a Mitsubishi vadászgép gyártásával kapcsolatban is.

Hirdetés