2010. szeptember 1-jétől Pécsett láthatja a nagyközönség Gyugyi László, Amerikai Egyesült Államokban élő műgyűjtő Zsolnay porcelánokból álló gyűjteményét, melynek a Zsolnay Kulturális Negyedben található Sikorski-ház ad otthont.

A Zsolnay Aranykora című kiállítás olyan egyedi darabokat tartalmaz, amelyek a gyár egyik legsikeresebb korszakában születtek. Pécs város ön- kormányzata a közeljövőben kívánja megvásárolni a felbecsülhetetlen értékkel bíró műtárgy együttest.

Gyugyi László műgyűjtő több mint 600 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye óriási jelentő- séggel bír. Darabjai a gyár 40 évét átölelő (1870–1910) időszakának termékei, amelyeknek születése három nagy korszakhoz kapcsolódik: a historizmus, a millennium és a szecesszió periódusaira. A historizmus korszaka (1878–1885) alatt keletkezett tárgyakra a természet motívumai mellett a régészeti és néprajzi gyűjtőmunka „sajátos és nemzeti” forrásai jellemzőek. A Zsolnay kisasszonyok, Teréz és Júlia részfeladata volt az ornamensek gyűjtése. A gyűjtemény különlegessége, hogy mind- kettőjüktől saját festésű, szignált, datált korai tárgyat is láthatunk a kiállításon.
A korszak egyik legmeghatározóbb, a „nyugati orientációt” képviselő tervezője Klein Ármin volt, aki egy személyben festő, szobrász, forma- és dekortervezőként is dolgozott. Munkájára jellemző témák a klasszicizáló, görög mitológiai alakok, a kora-reneszánsz öltözékű figurák, az ónémet típusú port- rék, és a magyar „nép-életnek” jelenetei.

Az 1896-os év igazán különleges a Zsolnay-gyár történetében: Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára új máztechnikát fejlesztett ki Zsolnay Vilmos, amelyet az ünnep tiszteletére „millen- niumi technikának” nevezett el. A későbbiekben eozin néven csodált, színváltó, színjátszó mázféle- ségekkel jelent meg, melyeken nemesfémek és drágakövek színe csillog. Ez a technika tette a gyárat világhírűvé, amely egybeforrt Zsolnay Vilmos nevével. Ehhez a periódushoz tartoznak az indiai, japán és kínai mintázatú műtárgyak is, amelyet a magyarság ázsiai eredetének kutatása motivált.

Az alapító halála után fia, Miklós vette át a gyárat, s 1900–1921 között ő az a személy, aki vezérsze- repet töltött be annak történetében. Ő hívta Pécsre Rippl-Rónai Józsefet, Apáti Abt Sándort, s a fiatal szecessziós gárda további tagjait. A XX. század első évtizedében öt művész, három szobrász és két festő is dolgozott a gyártmányfejlesztés szolgálatában. Apáti Abt Sándor kiemelkedő szerepet játszott a szecessziós periódus művészeti munkájában, 10 évet élt és dolgozott Pécsett. Igen ter- mékeny alkotó volt, a Zsolnay mauzóleum szobrászati elemeit is ő mintázta az eozinszarkofágjának domborműveivel együtt.

A gyűjtemény az Európa Kulturális Fővárosa program alkalmából lel otthonra Pécsett, a Zsolnay Kul- turális Negyedben, egy kifejezetten e célra átalakított szecessziós épületben, az egykori Sikorski- villában.