Montreáli közlekedés 2.

2012. november 26. 0:44 - opus ©opus
Ha az embernek gondoskodó gyereke van, akkor csak előveszi az otthon tőle kapott kis papírkát és elindul a kinyomtatott és jegyzetekkel ellátott térkép alapján, hogy megvegye a havi tömegközlekedési bérletét. Persze gyalog.

- 7,3 km, és mi az egy Caminot megjárnak? – érvel otthonmaradó fiam Budapesten, mikor leendő ügyintézéseinknek ehhez az apró, de igen fontos momentumához érünk - három dollár a teljesáru jegy, és különben is lehet ismerkedni a várossal közben.

Férjem hüppög – van oly tapintatos, hogy nem említi meg, hogy „anyátok azért nincs állandó edzésben hosszútávú gyaloglás terén, s ami azt illeti, nem éppen most volt az a caminos gyaloglás sem”.

Bérlet kell, mert sok mindent kell intézni. Második itt töltött éjszaka után, ha nem is hajnalok hajnalán, de elindulunk. Kint még nincs 30 fok – hurrá! (mert még igen kora délelőtt van). A térkép jó és pontos, megyünk ittlevő fiammal: ezen az utcán jobbra, annál a kereszteződésnél balra. „Spórolunk „– és tényleg érdekes a város - más, mintha a buszablakból nézelődnénk kifelé.

A montreáli közlekedési vállalat „stm” – csak így kisbetűkkel van írva (persze, ha munkát keresünk a cégnél, akkor nehogy ezt használjuk címzésként, van neki tisztességes neve!). Honlapján (http://www.stm.info/) mindent meg lehet találni - jól áttekinthető. Internetes kutakodás után némi ismerettel ruháztak fel otthon, hogy mit kell tennünk.

A montreáli tömegközlekedés – egyes megállapítások alapján – a világ nagyvárosaihoz képest nem drága. A fizetési szisztéma hasonló a magyarhoz:

a) jeggyel lehet utazni. A járművön vagy a metró esetében a „kapunál” kell megváltani. Teljes árú jegy 3 dollár, kedvezményes jegy 2 dollár. Hogy a jegy mennyi ideig érvényes és hány járaton, milyen feltételekkel – azt is el lehet olvasni az „stm” honlapján;

b) bérletet lehet venni. A kisgyerekek ingyen utazhatnak, 6-25 év közötti diákok kedvezményesen. Nekik ezt a státuszt igazolniuk kell, s három korcsoportra vannak osztva. A 65 év felettieknek jár még kedvezmény – aki kimaradt, teljesáru bérletet fizet.

c) egyéb lehetőségek, kedvezmények: pár napra vehető jegyek, családoknak stb. járó kedvezmények; éves bérlet, diák hégyhavi bérlet kedvezménye stb., befizetett összeg leutazása stb.

Mi maradunk a bérletnél. Az alapállás, hogy van egy úgy nevezett OPUS kártya, ezt kell kiváltani. Aki kedvezményre jogosult, annak fényképes ez a kártyája. Az OPUS kártyát és a fényképes OPUS kártyát más helyen kell kiváltani. A kártyakiállításért fizetni kell, és a fényképet is ott készítik el – az is pénz. A kártyának van száma, érvényességi ideje. Mágnes csíkos.

No, azért nem oly olcsó az az olcsó bérlet se, most éppen a teljesáru 75,50 dollár. Érdemes ezt a mágnes csíkos kártyát beregisztráltatni, ha nem fényképes (az beregisztrálódik a kiváltással egy menetben). A regisztráció ingyenes. Így ha elveszik a kártya, nem veszik el minden – ennek a menete is le van írva. Az OPUS kártyáról is minden fent van a hivatkozott honlapon - de amikor kiváltom, kezembe nyomnak egy kis tájékoztatót, azon is rajta vannak a leglényegesebb dolgok.

Tehát az OPUS egy mágnes csíkos kártya, amit fel kell tölteni pénzzel. Itt három alapvariáció lehetséges:

a) havi bérlet - amit nem akartam elhinni, csak a hó elsejétől a hó végéig lehet kiváltani. Olyan nincs, hogy például az egyik hó közepétől a másik hó közepéig. Ami számomra igen furcsa, mondhatnám, hogy még a BKNyzt is rugalmasabb;

b) bizonyos összeget töltök fel a kártyára – amit azért nem szeretnek egyesek – hallottam később – mert valahogy számon kell tartani, még mennyi pénz van a kártyán. Nem lehet csak úgy megnézni. Erről hitelt érdemlően nem tudok nyilatkozni, de később láttam nem egyszer, hogy odateszik a kártyát a leolvasóhoz, s kiderül nincs pénz – nem jelez. Erre a kedves utas előveszi a pénzt és fizet;

c) pár napra szóló bérlet – itt is cseles, mert például a 7 napos bérlet csak hétfőtől vasárnapig váltható ki;

A feltöltése a kártyának nagyon egyszerű – 500 pont van a városban, ahol feltölthető. Én a metró állomásokon töltetem fel az ott levő alkalmazottnál, de vannak lehetőségek, hogy önállóan, automatával töltsük fel.

Visszakanyarodva 7,3 km-es városnéző sétával egybekötött OPUS-kártyaszerző akciónkra: a kinti hőségtől kicsit megviselten vettük tudomásul, hogy a „fényképes OPUS” ügyintézése valamikor dél körüli kezdéssel lehetséges (rá van írva papírkánkra, de elsiklottunk felette) – volt időnk. Valami szendvicsesnél leülünk – működtek a légkondicionálók - én egy csapnivalóan rossz, de meleg levest megettem, mert fáztam. Kint guta, itt a metro-szinten „fagyási sebek” a rövidnadrágos lábamon, túl fogom ezt élni?

De aztán kiváltottuk, feltöltöttük, irány a metró, busz, haza...

Kérdés: mire tudjuk használni?

Montreál, 2012. augusztus