Válogatás új azeri filmekből - Azerbajdzsáni Filmnapok

2020. február 18-22., Budapest, Szeged, Pécs.

Február 18. és 22. között három helyszínen rendezik meg az Azerbajdzsáni Filmnapokat. Az Azerbajdzsáni Köztársaság Kulturális Minisztériumának rendezvénye négy nagyjátékfilm – köztük művészfilmek és egy romantikus komédia –, valamint rövidfilmek révén enged bepillantást az azeri filmgyártás jelenébe és az ország kultúrájába. Az Azerbajdzsáni Köztársaság Nagykövetsége és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös szervezésében megvalósuló rendezvény budapesti, szegedi és pécsi helyszíneken zajlik.

Magyarországon 2009-ben mutattak be első alkalommal válogatást az 1991 utáni, önálló azerbajdzsáni filmipar alkotásaiból. Most, több mint tíz év múltán hét alkotás révén kaphatunk képet a kaukázusi ország filmgyártásáról. A filmek eredeti nyelven, magyar felirattal tekinthetők meg, a vetítések ingyenesen látogathatók, beleértve az Urániában február 18-án rendezendő nyitóvetítést is, ahol Ilgar Najaf többszörös díjnyertes, Karlovy Varyban is bemutatott filmje, A gránátalmás kert lesz műsoron. A film egy hazatérés története a terebélyes gyümölcsfák szegélyezte családi birtokra. A festői környezetben játszódó, érzékeny családi dráma a látszólag békés felszín alatt munkáló értékválságról mesél. A bemutatón jelen lesz a film főszereplője, Gurban Ismailov.

Február 19-én szintén az Urániában mutatják be a Túl sok véletlen egybeesés című hamisítatlan romantikus komédiát, amely egy New York és Baku között átívelő, társkeresős, álruhás szerelmi történet, középpontban egy gazdag bakui cégvezetőnővel és egy azeri származású amerikai topmenedzserrel. A vetítés vendége a rendezőnő, Ülviyya Könül.

Február 20-án ismeretterjesztő rövidfilmekből látható válogatás az Urániában, amelyekből az azeri tájakról és kézművességről tájékozódhatnak az érdeklődők.

Ezután vidéki helyszíneken folytatódik a rendezvény. Február 21-én a szegedi Belvárosi Moziban Mirbala Salimli A vörös kert című lírai filmdrámája kerül vászonra. A megható történet főhőse egy fiú utódra vágyó tanár, akinek hőn szeretett felesége, Vafa egy betegségből kifolyólag nem tud teherbe esni. Minden megváltozik, amikor az asszonyt elragadja a halál. A gyászoló férfi ott talál reményt, ahol a legkevésbé számít rá… A vetítésen jelen lesz Gulzar Qurbanova, a film női főszereplője.

Végül február 22-én a pécsi Apolló moziban fejeződik be az Azerbajdzsáni Filmnapok Elchin Musaoglu Nabat című alkotásával, amely a karabahi háború miatt elnéptelenedő vidéket mutatja be egy magára maradó szegény parasztasszony történetén át. A film Azerbajdzsán Oscar-nevezettje volt, és 2014-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutatták. A film rendezője személyesen is ellátogat a bemutatóra.

Az azerbajdzsáni film története közel egyidős a filmezéssel: 1898-ban készültek Bakuban az első mozgókép-felvételek, és 1915-ben gyártották az első azeri nagyjátékfilmet Az olaj és a milliók birodalmában címmel. A korai játékfilmek elsősorban a Kaukázus vidékének egzotikumára építő alkotások voltak, de az azeri filmet már a kezdetektől jellemezte a hétköznapi élet mozzanatai iránti érdeklődés, a táj érzékeny ábrázolása és az erős költői hangvétel. Az 1919-től kezdődő szovjet uralom alatt kiépült az állami filmgyártás intézményrendszere. Az 1923-ban alapított állami filmgyárban főleg grúz, orosz rendezők által filmre vitt forradalmi és polgárháborús alkotások készültek, de számos dokumentum- és ismeretterjesztő filmet is gyártottak.  Itt készült az első azeri hangosfilm, A kék tenger partján és az azeri filmgyártás egyik büszkeségének számító Kíváncsi vőlegény című operettfilm. A hatvanas évektől a Moszkvai Filmfőiskolán végzett azeri rendezők munkásságában már a kortárs problémákkal foglalkozó művek kerültek túlsúlyba, amelyek 1965-től az új bakui filmgyárban készültek.

Az 1991-es függetlenné válás után a helyi filmgyártás még inkább koncentrálhatott az azeriak saját problémáira és hagyományaira. A függetlenség, a karabahi konfliktus, az azeri történelem hősei, a hagyományokhoz való ragaszkodás, ugyanakkor a falvak elnéptelenedése, a kőolaj teremtette gazdagság nyomán épülő modern városok mind-mind témái az új azerbajdzsáni filmnek. A háborús tematikájú alkotások mellett számos art-film is készül és ér el sikereket különféle filmfesztiválokon, köztük a Denevér, a Máskor, A 40. kapu, valamint a Filmnapok programjában is látható Nabat, A gránátalmás kert és A vörös kert című filmek. Az elmúlt évtizedben több mint 25 játékfilm készült Azerbajdzsánban évente. A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hulláma jelen van a világ vezető filmfesztiváljain, beleértve Cannes-t, Locarnót, Rotterdamot és Szarajevót.

Hirdetés