Február 27-től látható a Trafó, az Orlai Produkciós Iroda és a Füge koprodukciójában.

Az előadás rendezője Pass Andrea, aki új munkájában egy már-már klasszikus alapanyagon keresztül is aktuális problémát vizsgál. Bár ezúttal nem szerzői előadást készít – a film forgatókönyvét Garai Judittal adaptálták színpadra –, de továbbra is egy mikroközösség élete áll érdeklődésének fókuszában.

Lakáshiány, Paks, népesedéspolitika, a rendszernek való kiszolgáltatottság, kilakoltatások és egy összetört Kádár-címer, amit precízen, mintha meg sem történt volna, össze kell ragasztani. A Családi tűzfészek, a 22 éves Tarr Béla első filmjének motívumai ezek. Bárcsak egyszerű korkép lenne, amit kizárólag gyermekkorunk, fiatalságunk miatt némi nosztalgiával nézhetnénk, de nem. Sokkal inkább keserű fájdalommal figyeljük mindazt, aminek rég el kellett volna múlnia. Igazi időutazás ez, negyven évet pörgetünk vissza. Vagy pont ellenkezőleg: ez nem más, mint mozdulatlanság? Emberi kapcsolatok recsegnek-ropognak, miközben az összezárt családtagok egyszerre sóhajtják: „Csak lenne egy lakásom!”

A Családi tűzfészek 1977-ben készült, két évvel később mutatták be moziban. Tarr Béla komolyabb filmes előképzettség és referencia nélkül forgatta le első mozifilmjét, bár a főszereplő házaspárról – akik a való életben is férj és feleség voltak – korábban már készített egy 8 mm-es rövidfilmet a lakáshelyzet kapcsán. A Balázs Béla Stúdióba kész forgatókönyv híján ezt adta be, és elmesélte a stúdióvezetésnek, milyen filmet szeretne csinálni. Megkapta a kamerát és nyersanyagot, a forgatás pedig Angyalföld híres-hírhedt munkásnegyedében, a Tripoliszban zajlott. Általában mindent egyszer vettek fel, ha valami nem sikerült megfelelően, a rendező szerint elég hitelesen, azt kihagyták. A film megkapta a Magyar filmkritikusok díját, emellett a legjobb elsőfilmes rendezés és a legjobb operatőr kategóriákban is a legjobbnak bizonyult; a mannheimi filmfesztiválon nagydíjjal ismerték el. Moziban mintegy húszezren látták, majd a televízió is műsorra tűzte.

„A család három generációja akár a korok agyontaposott geológiai rétegei préselődnek a tulajdonosok egész életének munkájában. A piciny lakóalkalmatosság: nyílt seb. A látvány testszagú. És az élet íze: a kadarkáé. Tarr szophoklészi sűrítésben tárgyalja az otthoni vágóhíd hétköznapi történéseit. (…)

A rendező pályája során a létező összes síkon megfogalmazta emberi történetünk vaskorát, ám ezt nem valamiféle pallosjog birtokosaként tette, hanem következetesen a fizikai, mentális, morális, lelki, szellemi, érzelmi katasztrófát közvetítő hősei melletti kiállás kényes pozíciójából. Kényelmetlen azonosulás ez, a totális értékválságból kiindulva nem differenciák vélt értékek méregetése mentén. Úgy is mondhatnánk, saját maga felé is részvéttel fordul. Tarr figurái sosem szerepek, típusok vagy magatartási alternatívák hordozói, hanem hús-vér személyiségek, magasztosan mocskosak. Zavarba ejtő gazdagsággal és szeretettel láttatja őket legalantasabb pillanataikban is, ezért lehetséges, hogy olyan idegenül ismerősek számunkra, és valamennyien közel kerülnek hozzánk.” (Kővári Orsolya: Árnyékvilág. Tarr Béla-retrospektív. Sprint Kiadó, Budapest, 2012)

Pass Andrea: Családi tűzfészek – ősbemutató

Tarr Béla forgatókönyvét színpadra adaptálta: Garai Judit és Pass Andrea

Szereposztás: Péter Kata, Gyabronka József, Schruff Milán, Hernádi Judit, Pataki Ferenc, Ullmann Mónika, Török-Illyés Orsolya, Nagy Norbert

Jelmez: Pető Kata, Díszlet: Bobor Ágnes, Zene: Iszlai József

Operatőr: Bántó Csaba, Fény: Hlinka Móni

Video- hang: Bredán Máté/ Varga Vince

Színpadmester: Hódosy Tamás, Rendezőasszisztens: Szakács Zsuzsa

Dramaturg: Garai Judit

Rendező: Pass Andrea

Producer: Orlai Tibor

Külön köszönet Keresztes Tamásnak a segítségért.

A színdarab Magyarországon Tarr Béla engedélye alapján kerül színre.

Az előadás a TRAFÓ, az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében jött létre.

Bemutató: 2020. február 27. 20:00, Trafó

További előadások: február 28. 20:00, március 17. 20:00