A magyarországi fesztiválok helyzete

A Magyar Fesztivál Szövetség, mint a magyarországi fesztiválok legnagyobb szakmai szervezete, márciusban megalakította a Covid-19 Fesztivál Válságkezelő Munkacsoportját.

A Szövetség – saját regisztrációs adatbázisa felhasználásával – újabb felméréseket, elemzéseket végez, hogy minél hatékonyabban képviselje a hazai fesztiválszakma szereplőinek érdekeit, segítse a fesztiválok mielőbbi gyors újraindulását és az ágazat majdani rehabilitációját. Az MFSZ-nek 980 fesztiválról van tágabb körű mintája, ezek közül 480 rendezvényről rendelkezik részletes információval. Az MFSZ jelenlegi tagsága a 225 szervezet által képviselt mintegy 300 fesztivál. A munkacsoport együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságával, a Magyar TDM Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Szövetséggel.

A fesztiválok szerepe mind a turisztikai, mind a kulturális ágazatban jelentős. A minőségi szórakoztatás és közösség teremtés mellett a foglalkoztatott előadóművészek, művészeti csoportok, az infrastruktúrát szolgáltató vállalkozók - az árusok, vendéglátósok, szállásadók - jelentős adógeneráló tényezőt is jelentenek (ÁFA, SZJA, IPA, IFA stb.) A fesztiválok egy része lokális és regionális jelentőséggel is bír; kulturális híd szerepük - többek között - a hagyományőrzésben, a kulturális innovációkban és a nemzetközi kapcsolatokban is megmutatkozik. Számos fesztivál járul hozzá a települések kulturális alapellátásának biztosításához is. Piaci szereplőként a fesztiválok együttes költségvetése 36 milliárd forint, közel 80 milliárd forinttal gazdagítják a nemzeti jövedelmet, továbbá 37.000 embernek biztosítanak munkát.

A világjárvány miatt a fesztiválok 15%-a már biztosan elmarad, 20%-a gondolkodik más időpontra való áthelyezésen és 65%-uk még nem döntött. A fesztiválévad részleges, vagy teljes „bedőlése” a közreműködők, szervezők, vállalkozók és alvállalkozók egzisztenciális ellehetetlenülését vonja maga után. Nagymértékű kezdeményező- és alkotó energia vész semmibe, leszűkülnek a kultúra különféle formáival való közvetlen találkozás alkalmai, elmarad a közösségi együttlét és összetartozás öröme. Amortizálódnak és nem hasznosulnak a vállalkozók és önkormányzatok fesztiválcélú beruházásai sem.

A Munkacsoport célkitűzései:

•   Egységes szempontrendszer alapján működő, folyamatos kutatást végezzen, ezáltal pontos adatokat szolgáltasson a döntéshozóknak és igény szerint segítse ezek törvényi hátterének megfogalmazását.

•   Segítse a fesztiválok kieső bevételei miatti munkaadói és munkavállalói károk felmérését. Szorgalmazza egy ’fesztivál vis maior alap’ létrehozását. Ez az elmaradt és későbbi időpontra áttett fesztiválokat érintené, ill. ezek fix költségeinek, vagy/és az elmaradt jegybevételeinek egyfajta százalékosan megállapított kormányzati átvállalását. Ezek szempontjait dolgozza ki és vegyen részt elosztásukban egyaránt.

•   Informálódjon, igény szerint egyeztessen a jelenlegi kormányzati pénzügyi források helyzetéről: Magyar Turisztikai Ügynökség, EMMI vidéki fesztiválok keret, NKA már elbírált meghívásos és nyílt pályázatok helyzete, az NKA egyéb pályázatokban szereplő fesztivál támogatások helyzete, a előadó-művészeti többlettámogatások (TAO kompenzáció) – a fesztiválokat érintő - pályázatok helyzete, NKA miniszteri keret.

•   Segítse a fesztivál szakma belső kommunikációját és a közönség tájékoztatását.

Fontos az ágazat „életben tartása”, a közös marketing kommunikáció testre- és helyzetre szabása, ill. újabb technikák használata, bevonása (pl. online streaming). A fesztivált létrehozók és vezetők kreativitása a biztosíték arra, hogy a - valószínűleg elkerülhetetlen rendezvény veszteségek, kényszerű átpozícionálások és kormányzati támogatások mellett - az ország jövendő fesztiválélete semmivel sem lesz kevésbé izgalmas, mint az elmúlt évtizedeké. 

(Márta István a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke - Budapest, 2020-04-02.)

Hirdetés