Trianon a hétköznapi ember szemével - Szétszakítottak

Exkluzív online előadásra készül a Budapesti Operettszínház.

Cári Tibor és Dolhai Attila Szétszakítottak című musicaljét négy részben, június 4-én, 5-én, 6-án és 7-én 16 óra 30 perces kezdettel láthatják a színház Facebook-oldalán. Egy különleges filmes formanyelvet kialakítva, változatos helyszíneken, saját telefonnal ugyan, de játékfilmes igénnyel forgatták a művet, melynek szövegírója és rendezője Dolhai Attila, zeneszerzője pedig a székelyudvarhelyi Cári Tibor. A musical Trianon hatását dolgozza fel a hétköznapi emberek szemszögéből. 

„Művészeink otthonukban, vagy otthonuk közelében, saját öltözékükben adják elő, éneklik, játsszák fel a dalokat, duetteket, szólaltatják meg a dialógusokat - külön-külön”. Az operatőri munkát a hozzátartozók szolgáltatják, és ahogy Dolhai Attila fogalmazott, a fővilágosító a Nap. 

Az anyát alakító Janza Katát idézve: -„Már az első online olvasópróbán rögtön feltűnt, hogy milyen szép és igaz a történet, amely nem tolakodó, amiben nincs politika, amiben egy fantasztikus, csodálatos édesanya szerepét kaptam, akinek három fia van. És gyakorlatilag ezt az anyai szívet kellett megmutatni, hogy amikor elszakítják az egyik fiát, s elviszik a munkatárborba, akkor hogyan szólal fel a bíróságon, hogyan pendít meg olyan húrokat a szíveken, amik aztán azt eredményezik, hogy végül visszakapja a fiát fogolytáborból.”

„A keserédes, groteszk, másutt vicces történet egy család életén keresztül ábrázolja a nemzeti tragédiát. Az előadás nem lamentáció, inkább felütés.” – mondta Kiss-B. Atilla a fekete-fehér filmről, amelynek különlegessége, hogy megvalósítását minden résztvevő művész otthonról oldotta meg.

Dolhai Attilának – aki a szövegkönyv és a dalszövegek szerzője is – Pintér Tamás történész-levéltáros, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza, valamint Danku István, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium tanára és vegyeskarának karnagya volt segítségére a történelmi helyszínek és események pontos meghatározásában, a darab alapját pedig Dér Zoltán kordokumentumként szolgáló önéletrajza képezi. A kétfelvonásos zenés játék komponistája pedig Cári Tibor (a Ruben Brant, a gyűjtő zeneszerzője).

A történet az első világháború végét és az azt követő időszakot öleli fel. Középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll. Dér Zoltán és családja sorsát egy kerettörténetbe ágyazva ismerhetjük meg. A mű elején és végén látjuk Zoltán és Ibolya fiát, Dér Tamás történészt, kutatót. Édesanyja, Ibolya, felesketi, hogy megtalálja testvérének sírját és emléket állít neki. A történet végén pedig a történész Dér Tamás egy rendhagyó történelemórát tart a Sacra-zonában diákjainak, akik megpróbálnak értelmet adni az elesett katonák áldozatának és a megcsonkított országnak.

„Trianon tragikus hatása generációkon át mind a mai napig érezhető. E sokkoló történelmi esemény feldolgozatlan trauma a magyarság számára. Sok adatot, történelmi helyszínt ismerünk. És a számok és adatok bár sokkolóak, de szárazak és távoliak. Mi az, ami segíthet az egyes embernek a mélyebb megismerésben, feldolgozásban? Feltevésem szerint, ha többet tudnánk a hétköznapi ember életéről, talán mélyebben megélhetnénk érzéseiket, döntéseiket.” – fogalmazott Dolhai Attila, akinek hitvallása: „Gyógyírunk és feladatunk az emlékezés! Míg emlékezünk, a békét őrizzük.”

Szereposztás: Janza Kata, Gubik Petra, Szabó P. Szilveszter, Homonnay Zsolt, Mészáros Árpád Zsolt, Dolhai Attila, Sándor Péter, Földes Tamás, Bálint Ádám, Csuha Lajos, Jantyik Csaba, Melis Gábor, Imre Roland, Pesák Ádám, Nagy Enikő, a Madách Színház művésze, valamint Kővári Samu, Pintér Janka és Mészáros Bendegúz. Beharangozó video itt.