Október 10-én mutatják be Peter Shaffer darabját.

II. József uralkodása idején Bécsben járunk, itt él és alkot Mozart. Az a Mozart, akit környezete kritizál, elutasít és bánt. Egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását. Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében aljas féltékenységgé dagad, és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit és elsöpörni életművét.

Koltai M. Gábor 2000-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Babarczy László osztályában. Íróként, műfordítóként és rendezőként friss levegőt hozott a magyar színházi életbe. Számtalan magyar dráma színpadi újraértelmezése fűződik nevéhez, így minden bizonnyal Shaffer örökérvényű színjátéka is új köntösbe bújva mutatkozik be a József Attila Színház színpadán.

Koltai Gábor egy, a Fidelionak adott interjúban így vall a darabról:

„Anélkül, hogy szándékosan törekednék bármilyen más előadástól való görcsös különbözésre, úgy képzelem, hogy a mi „Amadeus”-unk játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a hazai nézők egy része talán megszokta ezt a darabot. Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal. Mozart és Salieri egyszerre tragikus hős és mulatságos pojáca: a folyton csetlő-botló, harsány és otromba clown meg a mélységesen szomorú fehér bohóc. Remélem, hogy ez a kettősség átsejlik majd az előadáson. Másfelől a József Attila Színházban kerül színre először a szerző átdolgozott befejezése. Shaffer 1999-ben újraírta Mozart és Salieri végső összecsapását, kivette belőle azt a szálat, amelyben az álarcos Salieri lép fel a „Requiem” megrendelőjeként, és egy sokkal gúnyosabb és izgalmasabb helyzetet írt helyette, amelyben a két figura megpróbál elszámolni közös múltjával. Ez a nagyjelenet most kerül először színre Magyarországon.”

A József Attila Színház évek óta igyekszik színesíteni palettáját, előadásainak hangvételével megszólítani a fiatalabb közönséget. Az Amadeus minden bizonnyal méltón illeszkedik a sorba. A helyenként vulgárisnak tűnő, extravagáns, de nem öncélúan profán és mai előadás izgalmas és tartalmas színházi élménynek ígérkezik. A darab által felvetett kérdések napokig üldözik az embert, hisz éppúgy szól a művészet és kultúrpolitika viszonyáról, mint a középszer és zsenialitás harcáról; erényről, művész létről, moralitásról, gátlásokról és azok hiányáról. Törvényszerűnek tekinthetjük-e Jó és Rossz fogalmát, az esendő halálát és az őt üldöző bukását?

Az Amadeus minden érzékre hat: a rekeszizmokra éppúgy, mint az intellektusra. Míg egyik pillanatban a fájdalomtól nyeldessük könnyeinket, addig a másikban a zenei élmény homályosítja el tekintetünket.

Peter Shaffer. Amadeus - színjáték

Fordította: Zöldi Gergely, Szövegváltozat: Zsigó Anna és Koltai M. Gábor

Antonio Salieri:                                                                      Fila Balázs

Wolfgang Amadeus Mozart:                                                  Tasnádi Bence Gundel-díjas

Constanze Weber, Mozart felesége:                                      Kónya Merlin Renáta

II. József, Ausztria császára:                                                 Chajnóczki Balázs

Franz Orsini Rosenberg gróf, a Császári Opera igazgatója: Quintus Konrád

Johanna Kilian von Strack, császári kamarás:                      Molnár Zsuzsanna Jászai Mari-díjas

Gottfried von Swieten báró, Császári Könyvtár prefektusa: Galkó Balázs

Első Venticello, „Szellőcske”

hírek, rémhírek és pletykák hordozója:                                 Előd Álmos

Második Venticello, „Szellőcske”

hírek, rémhírek és pletykák hordozója:                                 Horváth Sebestyén Sándor

Katherina Cavalieri, Salieri tanítványa:                                 Szigeti Karina

Táncosok: Pálfi Gabriella, Tonhaizer Tünde, Czakó Gábor, Horváth Ádám

Zenészek: Németh Gábor (hegedű), Körmendi Johanna (hegedű), Zsótér Zsófia/ Kalocsai Eszter/Görbicz Fülöp (brácsa), Agárdi Eszter (cselló)

Díszlet és jelmeztervező: Vereckei Rita

Dramaturg: Zsigó Anna, Zenei vezető: Dobri Dániel

Koreográfus: Blaskó Borbála, Koreográfus asszisztens: Horváth Ádám

Rendezőasszisztens: Czipó Gabriella

Rendező: Koltai M. Gábor

Bemutató:2020. október 10.

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.