Horváth Csaba: A tavasz ébredése. Bementünk tízen a terembe. Öten pár perc múlva már el is hagytak minket. Én csak lestem, nem tudtam mozdulni. Aztán elővettem a telefonomat és illegális felvételeket készítettem a filmről... nem is ez a jó szó. Arról a valamiről, ami ott ment a vásznon.

Én megértem, hogy ha állami pénzeket tolnak bármilyen mozgóképes műbe, akkor azt be kell mutatni a filmszemlén. De miért versenyprogramban? A nevezett tv-filmek mind versenybe kerülnek. Miért? A tavasz ébredésébe belenézett bárki is a szervezők közül, ha már előzsűri nem volt? A minőség körülbelül olyan volt, mintha egy 20 éve polcon álló VHS kazettát játszottak volna le egy 30 éves Grundig magnóval. A színek folyamatosan elmentek, a kép sokszor teljesen zajos volt, és mindenhol vízszintes fekete vonalak táncoltak.

A „film” semmi más, mint egy színházi előadás felvétele. 20-30 perces snittek vannak, gondolom így könnyebb volt a felvétel. Ha tehették volna, az egész két és fél órát egy snittben vették volna fel. De ha legalább az előadás élvezhető lenne! Lehet, hogy színházban tud működni, de ezért színdarab, és nem tv-film. Alsógatyába öltözött emberek futkároznak egy helyben, meg verik magukat a földhöz, vagy valaki máshoz. Aztán pár sehova sem köthető mondat, majd megint fél óra helyben futás.

Azóta kicsit utánaolvastam a darabnak, az előadásnak, meg úgy általában mindennek, amiről úgy gondoltam, hogy segít megérteni, hogy hogyan kerülhetett ez a programba. Aki kíváncsi erre, az keressen rá ugyanúgy mint én. Mert ha erre a felvételre úgy mész be, hogy semmit sem tudtál előtte a darabról, akkor úgy is fogsz kijönni. Két és fél óra alatt SEMMI nem derül ki.

A tavasz ébredése, 145 perc

Rendező: Horváth Csaba