A könyvet melegen ajánlom olyan fiataloknak, akiket vonz ez a pálya, mármint az államigazgatás ezen belül is főnöki titkársági munka. Az írások remekül érzékeltetik az államigazgatás gépezetének működését, a munkahely légkörét.

Horn Gyuláról - 12 évvel miniszterelnöksége után - jelent meg ez a könyv olyan ember tollából, aki közvetlenül mellette dolgozott. A szerző, Baranyi Mária a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetője volt.
A könyv a miniszterelnök előszobájának igen részletes bemutatásával kezdődik. Ahogy a titkárságvezető Baranyi a „kosarakba” elhelyezte az iratokat a rendszerezés után – tulajdonképpen úgy építi fel az író Baranyi a könyvét is - kis kosarak, kis írások különböző témákról.
Az első fejezet, amely egyszerűen „Az előszoba” címet viseli, bemutatja a titkárságon dolgozókat, illetve a velük szembeni elvárásokat hol konkrétan: „soha nem a munkaidő betartása, hanem a feladat elvégzése volt számunkra a fontos”, hol általánosságban: „jó felkészültségű speciális adottságokkal rendelkező emberekre van szükség”. Apró kis történetek, látszólag egyszerű dolgokról – telefonálás, postázás, beengedés a miniszterelnökhöz, programegyeztetések stb. – mutatják, mennyire más itt minden, mint a hétköznapi életben.
A második fejezet címe: „Politika az előszobából”. Baranyi azt írja: „A politikai tevékenység nem tartozott a munkakörömhöz. Mégis minden tettem politikai volt”. Ezután következnek rövid írások a Bokros-csomagról, privatizálásról, mezőgazdaságról és más eseményekről. Ezt a fejezetet nem tartom szerencsésnek. Az Előszóban írtakkal ellentétben (nem elemzek és nem értékelek) ez a fejezet elemzés és értékelés, de a bemutatás mélysége már terjedelmi okok miatt sem alkalmas arra, hogy a kor politikai csatározásait, a kompromisszumokat alakító politikai erőviszonyokat, háttéralkukat és a személyes motívumokat – a megítéléshez szükséges mértékben láttassa.
A következő három fejezet szól konkrétabban Horn Gyuláról, emberekről, akikkel együtt dolgozott, akikkel találkozott – mindez természetesen a titkárságvezető saját élményei alapján.

Milyen volt Horn Gyula? Milyenek voltak az őt körülvevő emberek?
Egyetértek a könyv elején írtakkal: „a politikusok élete mindig is a nyilvánosság előtt zajlott”, de a következő kiegészítést fűzöm hozzá: ami a nyilvánosság előtt zajlik, az részben színjáték is, nem mindig a valóság. Baranyi bepillantást enged a színfalak mögé, diplomatikusan visszafogott, kis képeinek célja inkább érzelmi hatások elérése, nem pedig mély, sokoldalú jellemzése egy-egy embernek.
Így Horn Gyuláról rajzolt képe emberileg hozza közelebb a miniszterelnököt, de magának az embernek, tevékenységének, politikai pályafutásának megítélésére nem alkalmas ez a könyv – de ezt nem is ígérte szerző.
A szerző alakja markánsan kirajzolódik, világosan fogalmaz vállalt szerepéről: „a döntéshozatalokban nem vettem részt, ennek ellenére munkámmal hozzájárultam az események alakulására”. Önmaga bemutatására is a diplomatikus visszafogottság jellemző, csak azt és csak annyit mutat be és árul el magáról, amennyit a nyilvánosságnak szán.
A könyv remekül érzékelteti az államigazgatás gépezetének működését, a munkahely légkörét – diplomácia magas szinten.
Ami dobott volna a könyvön: több és jobb képek.

Baranyi Mária: Egy előszoba titkai – Horn Gyula közelről 1994-1998, 2010
Athenaeum kiadó , ISBN 978 963 293 046 6