Bőrünk mikor adja fel a harcot?

Prof. Dr. Hunyadi Jánossal, a DEOEC Sejtterápia Klinikai Központ klinikai igazgatójával beszélgettünk.

A természetes és mesterséges fénynek is van jótékony és károsító hatása. Mit ajánl, hogy csak a jótékony hatást élvezzük?
A fény úgy jellemezhető, hogy olyan, mint a gyógyszer, aminek az a sajátossága, hogy ha túl sokat kérek belőle, abba bele is tudok halni. Annak a gyógyszernek, amelyiknek nincs mellékhatása, garantáltan hatása sincs. A fény is olyan gyógyszer, amelyiknek van hatása, azonban ha túl sokat veszünk belőle, akkor a mellékhatását is érezni fogjuk. Ez történik, ha holnap kimegyünk a napra három óra hosszára, úgy, hogy nem kenjük be magunkat semmivel. Érezni fogjuk a fény a mellékhatását, mert égni fog a bőrünk. Ha a gyerekünkkel tesszük ezt, akkor lehet, hogy láza is lesz, fejfájásra panaszkodik, hőgutát kaphat. Ezek a tünetek a fény mellékhatásaként jelentkeznek, és persze nemkívánatosak.
De létezik olyan mellékhatás is, amely nem ilyen látványos, nincs láz, nincs pirosság. A fénynek távoli, késői mellékhatásai is léteznek. A bőrünkbe bejutott fény károsítani képes a bőrt, a bőrünkben lévő rostok elpusztulnak a túlzott fénybesugárzás hatására. Ha valaki túl sokat vesz a fényből – aminek egyébként van jó hatása is –, akkor tönkremegy a bőre. Negyvenéves korában olyan lesz a bőre, mintha hatvanéves lenne. A bőrt érő fényhatás ugyanis összeadódik. Ennek következtében rendszeres fényterhelés esetén az egyén már 60 éves korára megkaphatja azt a fénymennyiséget, amit más csak 90 éves korára. Napjainkban sok olyan ember van körülöttünk, akik bánják már, hogy sokat voltak a napon. A károsodás ugyanis visszafordíthatatlan. Ha plasztikai sebészeti kezeléssel „megfiatalítják” a bőrt, néhány év elteltével a bőr az eredeti állapotába vagy még annál is rosszabb állapotba kerülhet. A fény azonban nemcsak a bőr korai öregedését válthatja ki. Számolni kell azzal is, hogy daganatokat okozhat. A genetikai állományra hatva olyan kóros elváltozásokat idézhet elő, amelyek következtében az a sejt, amely eddig normálisan osztódott, elveszti azt a kontrollt, ami eddig jellemezte, és kontroll nélkül kezd el szaporodni. Ahelyett, hogy elpusztulna akkor, amikor el kell pusztulnia, a környezetében lévő többi sejtet arra kényszeríti, mint hogy „rabszolgaként” szolgálják őt. Az így épülő daganat elpusztítja a szervezetet.
A bőr az a szervünk, amely legjobban ki van téve a fény, illetve a környezetünk káros hatásainak. A bőrben található osztódó sejtjeink vannak a legközelebb van a sugárzáshoz. A bőrbe bejutó legkárosabb sugarak a bőr felső rétegeiben nyelődnek el.

A fényvédő készítményekben és a kozmetikumokban a titán-dioxidot alkalmazzák. Vannak fogyasztók, akik a napégett bőrbe dörzsölik. Ha ez bejut a bőrbe és eléri az élősejtek rétegét, az milyen hatást fejt ki?
A fényvédő készítmény hatékonysága szempontjából a legfontosabb, hogy milyen faktorszámmal rendelkezik, minél magasabb a faktorszám, annál nagyobb a fényvédelem. A titán-dioxidnak esetleges káros hatására vonatkozóan nem túl sok vizsgálat létezik. A titán- dioxid a bőr védőrétegén nem tud áthatolni, az elhalt bőrréteg felfogja, és így az első élő sejtsorba már nem tud bejutni. De vigyázzunk arra, hogy az ép bőrre kenjük, és ne a felsértett bőrre.

A jóléti társadalmak egyik – jelenleg gyógyíthatatlan – népbetegsége a pikkelysömör. Bízhatnak-e az ilyen betegek a jelenlegi orvostudományi kutatásokban?
Igen, a pikkelysömörről sokat tud a tudomány. Nagyjából ismerjük, hogyan jön létre, mik azok a mozgatórugók, amelyek mentén ez a betegség lejátszódik. A tudósok pontosan ismerik azokat a molekulákat, amelyek a betegség előrehaladásában kulcsszerepet játszanak, és azt is tudják, hogy melyek azok a struktúrák, amelyek „elbutításával” a betegség leállítható és a beteg tünetmentesen tartható. Ezeket az új gyógyszereket biológiai szereknek hívják, és Magyarországon is kaphatók. Hazánkban is több száz olyan súlyos pikkelysömörös beteg van, aki évek óta tünetmentes, pedig azelőtt éveken keresztül tünetes volt. Ezek a gyógyszerek a pszoriázisos ízületi panaszokra is jók. A kezelés hátránya, hogy drága. A másik nagy probléma, hogy van mellékhatása, mert befolyásolja azokat az immunfolyamatokat, amelyek kulcsfontosságúak a betegség kialakulásában, és fontos szerepet játszanak az egész a szervezet immunvédekezésében. Ezért az ilyen kezelésben részesülő betegeket erősen kontrollálni kell. Akkor használhatják az említett szereket, ha az egyéb módszerek nem hatásosak. Ide tartozik a fényterápia is. Hazánkban tíz olyan központ van, ahol az ilyen súlyos pszoriázisos betegeket ellátják. Fényterápiával általában egy évig lehet tünetmentességet elérni. A Holt-tenger mellett három hét alatt létrehozzák a tünetmentességet, és Izlandban is van ilyen kezelési központ. A kezelést követően általában egy évig tünetmentesek a kezeltek.

Környezeti tényezőink gyorsabban változnak, mint alkalmazkodó képességünk. Káros napsugárzás, savas esők, szennyezett levegő, a háztartásunkban, élelmiszereinkben előforduló szintetikus vegyi anyagok. Immunrendszerünk vagy alá-, vagy túlreagálja ezeket a hatásokat. Az allergia is főleg urbánus népbetegséggé vált. Hogyan jelzi bőrünk, ha nem bírja már a harcot?
A vegyszerek közül a szintetikus oldószerek és a mosogatószerek a legveszélyesebbek. Amennyiben a mosogatószer bekerül a szervezetbe és onnan az érpályába, akkor bekerül azokba a sejtekbe, amelyek az immunválaszért felelősek. Ha ez a habzó tulajdonság rámegy a sejt membránjára, akkor ez problémákat okozhat. Amennyiben lehet, mindig a természetes felé forduljunk, ne a mesterséges felé az élelmiszereinkben is. A szervezetünk túlreagálása akkor történik, ha ezek az anyagok nem kívánatosak, és így létrejönnek a különböző allergiás tünetek.
A polleneken kívül károsak lehetnek a különböző kozmetikai szerek, festékek, hajfestékek, valamint a savak, a lúgok és a hypo is. Amennyiben ezek az anyagok többször érintkeznek a bőrfelülettel, akkor létrehozhatnak egy olyan betegséget, amely már önfenntartóvá válik, vagyis függetlenedik a kiváltó anyagtól. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy mit rakunk a bőrünkre, és ha a bőrünk azt nem szereti, azt vegyük nagyon komolyan. Különben olyan ekcéma alakulhat ki, amelyen már nagyon nehéz segíteni.
Az, amivel ijesztgettek minket, hogy hamarosan itt lesz a „mumus” a környezeti változás miatt, sajnos a múlté. Ugyanis ez már a jelen állapot.
Már jelenleg is jól mérhetők azok a változások, amelyek a környezeti változások következményei. Szó van arról, hogy az ózonréteg vékonyabb, és ha ez vékonyabb, a levegőn átjövő fénynek az összetétele is megváltozik, ezáltal a fény daganatkeltő hatása nagyobb lesz. Ennek a következménye, hogy világszerte növekedett a bőr daganatos betegségeinek száma, és a még gyakoribb előfordulást jósolják. Ha a jelenleg észlelt növekedési ütem folytatódik, katasztrofális lesz a végeredmény. A legaggasztóbb a növekedés a melanoma malignum – a fekete rák – vonatkozásában.

Ha valakinek van egy anyajegye, hogy veheti észre, hogy ez rosszindulatú?
Erre mondok egy betűszót: SANSZ. Az első, az „S” betű, azt jelenti, hogy az anyajegy sötétté válik. Az „A” betű, ha aszimmetrikussá válik. Az „N” betű jelentése, hogy növekedni kezd, az „SZ”betűről megjegyezhető, hogy a széli részek szabálytalanná válása is veszélyt jelez. Egybeolvasva SANSZ – érdemes megjegyezni. Ha ilyenné válik az anyajegy, menjenek orvoshoz. Kifejezetten nagyobb a „sansz” a rosszindulatúvá válásra, ha ez kiemelkedővé válik, vagy kifekélyesedik.

Az évezred új gyógyászata az őssejtterápia. Sokat hallunk az őssejtekről és a velük kapcsolatos reményeinkről. Tudjuk-e optimalizálni az őssejtek kezelését, hogy sikeres terápiás eszközzé válhassanak a bőrgyógyászatban?
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos eredménye az a felfedezés, miszerint őssejteket (olyan nem specializálódott sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, és képesek reprodukálni önmagukat vagy más sejteket) laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni. Az őssejtek vizsgálata számos okból alapvető fontosságú a biológia és az orvostudomány számára. Az utóbbi évtizedek kutatásai lényegesen kibővítették az őssejtekkel kapcsolatos ismereteinket. Így lehetővé vált, hogy a csontvelőből, vagy a perifériás vérből ismert tulajdonsággal rendelkező sejteket (pl. őssejt, dendritikus prekurzor, dendritikus sejt stb.) izoláljunk terápiás céllal. A bőrgyógyászatban feltételezhetően a nehezen gyógyuló sebek, a nagy kiterjedésű mély égések kezelésénél lesznek az első kézzelfogható eredmények.

Mit tart saját munkássága legjelentősebb szakmai eredményének?
A bőr sejtjeinek immunológiai védekezésben betöltött szerepét igazoló eredményeket. Tizenöt évig voltam egy klinikának az igazgatója, ott neveltem több fiatal orvost. A tizenötéves tevékenységemnek az eredménye ott látható. Egyértelmű, hogy az a legnagyobb érték, hogy amit elképzeltem, nagyrészt valóra vált. Ez mindenképpen a pozitívumok közé tehető. Kutatómunkám során kétszer voltam hosszabb ideig külföldön. Érdeklődésem több területre kiterjed. Több olyan közleményünk van, amelyekre elég sokan hivatkoznak. Nem elhanyagolható az sem, amit napjainkban az őssejtterápia vonalában végzünk. Az a labor, amely Debrecenben van, az egyetlen, amelyik úgynevezett GMP minősítéssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy gyógyszerminőségben tud sejteket előállítani. Ezekkel a sejtekkel végezzük a terápiát. Emellett a hét esztendeje sikeresen működő központnak a célja az is, hogy elősegítse az alapkutatások eredményeinek a betegek számára történő hasznosítását.