Október 24-én megnyílt a Csodálatos Selyemút: kínai selyemművészeti kiállítás a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

A Kínai Állami Selyemmúzeum (CNSM) közös projektje a budapesti Kínai Kulturális Központtal, az Iparművészeti Múzeummal és a Mezőgazdasági Múzeummal. A december 3-ig látható tárlaton a hangcsoui partnermúzeum által válogatott 59 szett, vagyis 74 darab ősi selyemszövet másolatát és kortárs jelmezalkotásokat lehet megcsodálni. A megnyitó alkalmával a kínai intézmény showcase-t rendezett, amelyen egy kisfilmen bemutatták az idei Selyemút hetét, majd a beszédek után egy tárlatvezetésre várta a megnyitó közönségét a CNSM igazgatója, Prof. Ji Xiaofen. A programsorozat keretében az Iparművészeti Múzeum kiállítását, a Hercegi selyemköntösök – Luxus selyemszövetek és bársonyok a magyar Esterházy-kincstárból címűt lehetett megtekinteni a nyáron a hangcsoui Selyemmúzeumban, ahol óriási érdeklődés mellett több mint 230 ezren látogatták meg a tárlatot.

A selyem Kínából, az úgynevezett „Selyemországból" (seres) származik. A világ legkorábbi selyemlepedőit és cérnákat a mai Zhejiang tartománybeli, 4000 éves qianshanyangi régészeti lelőhelyen fedezték fel, melyet a „világ selyemforrásának" neveztek el. A selyemet a szálak királynőjének tartották, a „Selyemút" tengeri és szárazföldi kereskedelmi csatonájain keresztül keletre Koreába és Japánba, nyugatra Közép-Ázsiába, Nyugat-Ázsiába, Európába, Afrikába, délre pedig Indiába és Délkelet-Ázsiába terjesztették, megszépítette az emberek életét szerte a világon, és kiemelkedően hozzájárult a keleti és nyugati civilizációk kölcsönös tanulásához. I. e. 5. század körül a kínai selyem megjelent az észak-ázsiai sztyepp útvonalain. I. e. 2. században a Nyugati Han-dinasztia teljesen megnyitotta a szárazföldi Selyemutat az akkori fővárostól, Chang'antól (mai Xi'an) a Földközi-tenger partjáig. A Han- és Tang-dinasztiák (I. e. 2. század - i. u. 9. század) a selyemkereskedelem csúcsát érte el. A Song-dinasztia (10-13. század) után a leginkább a „tengeri Selyemút" játszott szerepet. Az új utak megnyitásával a kínai selyem a világ még több területébe került, a 18. században már befolyásolta „kínai stílus" megjelenését Európában.

2009 szeptemberében a „Kínai selyemszövési technikák" felkerültek az UNESCO emberi szellemi kulturális örökségeinek reprezentatív listájára. 2014. júniusában a Kína, Kazahsztán és Kirgizisztán által közösen meghirdetett „Selyemutak: a Chang'an-Tianshan folyosó útvonalhálózata" és 2023. szeptemberében a Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán által közösen meghirdetett „Selyemút: Zerafshan-Karakum folyosója" felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A több mint 2000 év. Selyemút az emberiség által elismert jelentős kulturális értékké vált.

Ősi selyemminták

Han-dinasztiában (Kr. e. 2. század - i.sz. 3. század) az isteni mennyből felvett titokzatos felhőket és jótékony vadállatokat tükrözték, a Jin- és Tang-dinasztiák (4-9. század) egzotikus hangulatot ábrázolták, azután a Song-és Yuan-dinasztiák (10-14. század) után a földi életbe visszatérő virágok, madarak, rovarok és pillangók világát, majd a Ming- és Qing-dinasztiákban (14-19. század) az áldás, tekintély, hosszú élet és boldogság értelmeit mutatták, ezek a gazdag jelentésű és változatos kifejezési formájú selyemminták az ősi kínaiak egyedi esztétikai ízlését és boldog élet utáni vágyát hordozták, pompás fejezetet hagytak a kínai civilizáció számára.

Kortárs aktiválási alkalmazások

A kortárs kínai tervezők finomították és öröklik az ősi selyemminták művészi elemeit, követik az idők divatját, és a kortárs formatervezési ízeket használják a formai és tartalmi innovációra és újraalkotásra, új művészi koncepciót adnak a selyemművészetnek, közvetítik a kortárs kínaiak szépségért való megértését és törekvését.

Magyar megjelenések a „2023-as Selyemhetek" rendezvényen "

A kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Zhejiang Tartományi Népi Kormányzat három egymást követő évben szervezték meg a „Selyemhetek" elnevezésű rendezvényt, amelynek a Kínai Nemzeti Selyem Múzeum ad otthont. Idén van a tizedik évfordulója az „Övezet és Út" kezdeményezés kihirdetésének, a „2023-as Selyemhetek" pedig kifejezetten Magyarországot hívta meg a rendezvény díszvendégének. Július 12-én Hangzhouban vette kezdetét a főrendezvény, amelyen Bolla Szilárd, Magyarország sanghaji főkonzulja részt vett és beszédet mondott. A Kínai Nemzeti Selyem Múzeum és a budapesti Iparművészeti Múzeum közösen szervezték meg a „Csodálatos Selyemút: Eszterházy-család selyemviseletei a 16-17. században" és a „Fényes gyöngyök: Magyar kulturális fotóművészeti kiállítás" rendezvényeket. A két nagyszabású kiállítás széles körű figyelmet és lelkes visszhangot váltott ki itthon és külföldön. Az idei „Selyemhetek" rendezvénysorozatról több mint 200 millió online megjelenés érkezett, több mint 2300 riport jelent meg a hazai és külföldi sajtókban, és a látogatók összesített száma 40 nap alatt meghaladta a 240 ezret.