©galamb
Csemege azoknak, akik szeretnek egy könyv szerzőjével találkozni, művészi tolmácsolásban a könyvből részleteket meghallgatni. Most 3 városban - Budapesten, Debrecenben, Szegeden - 2012. április 2–4-én lesz erre alkalom.
A szerzővel, Melinda Nadj Abonjival Kovács Krisztina, irodalomtörténész (Debreceni Egyetem) és Blaschtik Éva, fordító beszélget (német nyelven tolmácsolással).

Felolvasások időpontja:

• 2012. 04. 02. - Budapest, Írók Boltja - Részletek
• 2012. 04. 03. - Debrecen, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár - Részletek
• 2012. 04. 04. - Szeged, Somogyi Könyvtár - Részletek

A regényből részleteket olvas:

• Hámori Gabriella - Örkény István Színház, Budapest
• Újhelyi Kinga - Csokonai Színház, Debrecen
• Beslin Anita - Magyar Rádió, Szeged

A szerzőről
A vajdasági Óbecséről származó Melinda Nadj Abonji (1968) germanisztikát és történelmet hallgatott Zürichben. A zenészként is alkotó írónő jelenleg is Svájcban él. Abonji 2004-ben debütált szerzőként az Ammann Kiadónál megjelent Im Schaufenster im Frühling [Tavasszal a kirakatban] című regényével, amelyet számos díjjal tüntettek ki. Tauben fliegen auf című második regénye 2010-ben elnyerte a Német Könyvdíjat, valamint a Svájci Könyvdíjat. A regény magyar fordításban Galambok röppenek föl címen 2012 februárjában a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

A könyvről
A vajdasági kisebbségi létet svájci vendégmunkásléttel felcserélő Kocsis család története jellegzetesen közép-európai, sokan érezhetik magukhoz közel állónak. Az új hazában való küszködést és megfelelni akarást a befogadó ország többé-kevésbé nyíltan megnyilvánuló idegenellenessége nehezíti, a honvágyat és az otthon maradottakért való aggódást a balkáni háború súlyosbítja. Nincs tehát könnyű helyzetben Ildikó, a regény főszereplője, hogy felcseperedve rátaláljon a saját útjára, miközben a gyermekkor színes-szagos, élettel és mesebeli figurákkal teli világa állandó konfliktusban áll az „itt és most” gyakran idegőrlő és kilátástalan helyzeteivel. Mindennek kifejezésére az írónő sajátos nyelvezetet és egyéni mondatszerkezeteket használ, a hétköznapi nyelvet ötvözi a költőiséggel. Köztes nyelv ez, szókincsében és nézőpontváltásokban is rendkívül gazdag, egyszerre több hagyományt, kultúrát képes megteremteni, miközben egyikben sincs visszavonhatatlanul otthon. Szövegét dőlten szedett kifejezések tűzdelik: a német eredetiben is magyarul szereplő, valamint a magyar fordításban németül vagy más nyelveken meghagyott szavak – a kisebbségben élők és kivándoroltak jellegzetes nyelvhasználatához hűen.