2017. szeptember 26. - kedd

Borok onnan, ahol a „hegy és a Nap összeér”

Kinyomtatom...
Kovács pince

Az utóbbi években a magyar borok újra virágkorukat élik.

Már egy 2013-ban készült felmérésből is kiderült, (A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóságának megbízásából készített közösségi bormarketinget támogató 2013-as országos felmérés adatai alapján) hogy a  borfogyasztók negyede heti rendszerességgel iszik bort. A döntően tisztán fogyasztott nedűk közül a megkérdezettek előnyben részesítik a hazai termelésűeket. A kutatásban arra is kitértek, hogy melyek a legismertebb borvidékek, akkor Tokaj és Eger mellett Villányt emelték ki a legtöbben.

Pedig számtalan okot lehet találni, miért érdemelne legalább ilyen figyelmet a Mátrai borvidék is, amit úgy is emlegetnek, hogy a hely „ahol a hegy és a Nap összeér”. Hazánk gasztronómiai hírnevéhez nem csak szakácsaink, de borászaink is jelentősen hozzájárulnak. Magyarországon összesen 22 borvidéken gazdálkodnak, ismertség és népszerűség tekintetében azonban ezek jelentősen eltérnek egymástól. A legkedveltebb Tokaji és a legkevésbé preferált Bükki között nagyjából középen helyezkedik el a Mátrai borvidék, pedig éghajlatában, történelmében és boraiban is kiemelkedik.

A 7000 hektáros borvidék az egyik legkülönlegesebb színfoltja a hazai szőlőtermesztés világának, hiszen a többi északi vidékhez képest itt jóval több a napsütés, enyhe a tél és kevés a csapadék, változatos talajösszetételével együtt pedig magas cukortartalmú, fűszeres, harmonikus, magas alkoholtartalmú borok születnek itt. „Az egyre melegedő időjárás szinte az összes fajtának kedvez. A térség elsősorban a virágos, illatos fehérborokról híres, azonban egyre több vörösbor kerül ki a mátrai pincészetekből, amelyeknél szintén az üde, gyümölcsös jelleg dominál” – mondta el Kovács Zita, a Kovács Borház tulajdonosa.

A mátrai területben rejlő lehetőségeket már a rómaiak idejében is felfedezték, így a honfoglaló magyaroknak nem volt más dolguk, mint táplálni és tovább fejleszteni az itt talált szőlőkultúrát. Ez nem volt túl egyszerű a török hódítók adói és az 1890-es években tomboló filoxéra járvány miatt, de az 1900-as évek elejére a térség kiheverte a károkat. A világháborúk azonban nem kedveztek a bortermelésnek, így az igazi fellendülés csak az ’50-es években nyújtott állami támogatások, majd a rendszerváltás után következhetett be.

Hazánk második legnagyobb borvidéke ma már a szőlő-bor export több mint egyharmadát adja, ám nem csak a kiváló italok miatt érdemes ellátogatni a Mátra környékére. A lélegzetelállító vidéket a vadregényes erdők és a történelmi emlékek is gazdagítják. Felkereshetjük például a Gyöngyöstarjáni Borhy Vadászkastélyt, a Siroki Várat és az Orczy Kastélyt is, melyek árnyas hűseiben pihenve még jobban esik elkortyolni egy könnyű, illatos mátrai bort.

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

logó

Az eseményen 14 borászat vesz részt, szigorú szakmai bírálaton kiválasztott boraival.

logó

Összművészeti szürreális utazás, póthaj stikli, sorsok és szerelmek – néhány hívószó a Mozsár Műhely 2017/2018-as évadának előadásaiból.

plakát

2017. szeptember 18-án megnyílt az új kulturális találkozóhely.