A szeptember 11-i terrortámadások 25. évfordulójához közeledve a National Geographic új dokumentumfilm-sorozattal idézi fel az amerikai történelem egyik meghatározó eseményét. A 9/11 Memorial & Museummal együttműködésben, az Emmy-díjas 72 Films alkotócsapatának közreműködésével készült „9/11: Sorsok és találkozások” az azon a napon, a káosz, a bátorság és a tragédia közepette kialakult különleges emberi kapcsolatokon keresztül mutatja be a történteket.

Március 12-én mutatták be Békéscsabán Katona József örökérvényű remekművét a Bánk bán-t.
„A legtöbb országnak van nemzeti drámája.
Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet.
A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok: úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység, a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása.
A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező - sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre - nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódott a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.” (Seregi Zoltán, Jókai Színház igazgatója)
II. Endre, a magyarok királya: Presits Tamás
Gertrudis, a királyné: Kovács Edit
Ottó, merani herceg, Gertrudis testvéröccse: Czitor Attila
Bánk bán, Magyarország nagyura: Demeter András
Melinda, a felesége: Földesi Ágnes
Tiborc: Jancsik Ferenc
Biberach, egy lézengő ritter: Tege Antal
továbbá: Demeter Albert Péter, Mészáros Mihály, Katkó Ferenc, Bartus Gyula Jászai-díjas, Csomós Lajos, Vadász Gábor, Gulyás Attila, Szabó Lajos, Liszi Melinda, Nagy Erika,
Nagy Róbert, Janis Zoltán szh., valamint gyerekkórus és zenészek.
Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Jászai-díjas, díszlettervező: Mira János
Zene: Verebes Ernő, dramaturg: Zalán Tibor
Rendező: Szabó K. István






















