2017. szeptember 24. - vasárnap

Az eddigi Ibsen Stúdiószínház új nevet kapott a Békéscsabai Jókai Színházban: Sík Ferenc Kamaraszínház lett

Kinyomtatom...
Ignácz Bence fotó

A névadással Sík Ferencre emlékeznek.

„A színház a pillanat művészete, a lábnyom a rendezőé. Sík Ferenc Kamaraszínház: a Kossuth- és Jászai-díjas rendező, Érdemes és Kiváló Művész nevét viseli ezentúl a korábbi Ibsen Stúdiószínház. Békéscsaba szülötte az idén lenne 85 éves, de már 21 esztendeje a mennyei társulatból „rendelkezik”. Munkásságának állít emléket a névadóval a Jókai Színház vezetősége és társulata; az ünnepséget, amelyet megtiszteltek a családtagok is, június 7-én este tartották az Ibsen Ház udvarán. A Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László idézte fel Sík Ferenc meghatározó alakját és művészetét, közreműködött a Jászai-díjas Felkai Eszter, Kovács Edit és Liszi Melinda színművész.

Eliza Doolittle Csudijó dalát a My Fair Ladyből Liszi Melinda énekelte nyitányként, a musical volt Sík Ferenc utolsó rendezése a Nemzeti Színházban, az előadást még sokáig sikerrel játszották. Kadelka László a névadót olyan reneszánsz személyiségként jellemezte, akinek alkotó tevékenységéről megemlékezni hálás feladat, pályáját három jelentős egységre osztotta: ez volt a Pécsi Nemzetihez, a fővárosi Nemzetihez és a Gyulai Várszínházhoz kötődő korszaka.

Sík Ferenc 1931. március 25-én született Békéscsabán, és Budapesten hunyt el 1995. január 16-án. A XX. század második felének egyik meghatározó színházi rendezője a legendás hírű Balassiban kezdte néptáncosként, majd az Állami Népi Együttes szólótáncosa lett, előbb magyar-francia szakos tanárként, azután a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői karán kapott diplomát.
A Gyulai Várszínházat, amelynek 1973 és 1994 között volt a művészeti vezetője, európai rangra emelte. Szívügye volt, hogy kortárs magyar drámákat vigyen színre, többek között Illyés Gyula, Száraz György, Sütő András műveit, mindenütt nemzeti színházi programot valósított meg – méltatta a rendezőt Kadelka László.
Csak Shakespeare és magyar dráma, ez volt mindene, az élete, a korszak legemlékezetesebb színházi rendezései fűződnek a nevéhez. A háború után először vitte színpada A velencei kalmárt, A kassai polgárokat, Szegedről – ahol akkoriban dolgoztam – zarándokoltunk Gyulára előadást nézni. A Gyulai Várszínházban meghonosította a határon túli magyar drámák bemutatóit, felejthetetlen előadás volt például Háy Gyula drámája, az Attila éjszakái, Sütő András Álomkommandója, Páskándi Géza Tornyot választok című darabja – sorolta emlékeit Kadelka László.

A megemlékezés után Kovács Edit színművész részleteket olvasott fel Niedzielsky Katalin könyvéből, a Sík Ferenccel a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkból, amelyek a művész színházi ars poeticáját, mély nemzeti, közéleti elkötelezettségét, szerepvállalását tükrözik. Felkai Eszter kedves történetekkel idézte fel a névadó alakját, akit Gyulán mindenki apuskának ismert.
- Május végén kiköltözött a tanyára, ahol mindennap más főzött, készültünk a bemutatókra, próbák, előadások után a rondellában boroztunk, és megváltottuk a világot. Nekem mindig azt mondta, „Eszterke csinálja a táncot”, nemcsak színészként, koreográfusként is dolgozhattam Ferivel - mesélte a művésznő.
Mint mondta, csak örömmel és derűvel tudja felidézni Sík Ferenc emlékét, akire sokszor napokig vártak, és sorra jöttek a táviratok, hogy gyakoroljanak, majd két héttel premier előtt mindig összerántotta az előadást. Két hét alatt annyit kaptak tőle, amennyit kevés rendezőtől, mert tudta, hogy mit akar, és csupa jó előadás született.
Sík Ferenc nevéhez fűződik a mai Színitanház elődjének megalapítása; öt évvel ezelőtt az Ibsen Ház egyik oktatótermét nevezték el a rendezőről, akkor felavatott portréja, Mladonyicky Béla szobrászművész alkotása most az Ibsen Ház udvarán, az új névtábla alatt várta a leleplezést.

Seregi Zoltán igazgató virággal köszöntötte Sík Veronikát, majd arról beszélt, hogy új névvel a régi színház várja a közönséget.
- Úgy véljük, méltó tisztelet, emlékezés ez a névadó, hiszen Sík Ferenc itt született, itt dolgozott, és Gyula is közel van hozzánk. Elhangzott, milyen sokat tett a színházművészetért, a színészképzésért, legnagyobb érdeme talán az, hogy a magyar dráma, a kortárs szerzők műve szívügye volt – hangsúlyozta a direktor. A színház a pillanat művészete, a színészekről még csak-csak marad felvétel, de a rendezőkről semmi. Ezért fontos minden emlékezés és emlékeztetés, ezért döntöttünk úgy, hogy maradjon Sík Ferencnek „lábnyoma”, és viselje a színház a nevét.
Végül Seregi Zoltán és Kadelka László leleplezte az Ibsen Ház udvarán a Sík Ferenc Kamaraszínház feliratot, amibe kicsit az élénkülő szél is besegített.”
(Niedzielsky Katalin tudósítása)

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Karafiáth Orsolya és íróvendége

Első vendége Háy János, aki A halottember című kötetéért a Színházi Dramaturgok Céhének "Az évad legjobb magyar drámájáért" járó díját vehette át.

logó

Összművészeti szürreális utazás, póthaj stikli, sorsok és szerelmek – néhány hívószó a Mozsár Műhely 2017/2018-as évadának előadásaiból.

plakát

2017. szeptember 18-án megnyílt az új kulturális találkozóhely.