A Szépművészetibe került a rejtélyes sorsú festmény

Nagylelkű felajánlásnak köszönhetően egy nagy értékű festménnyel gyarapodott a Szépművészeti Múzeum letéti gyűjteménye. Ez a Dareiosz holttestének megtalálása című alkotás, amely a velencei barokk egyik meghatározó mesterének, Antonio Zanchinak műhelyében készült. A műtárgyat a Szépművészeti 103. születésnapján, december 1-én, ünnepélyes keretek között adták át a múzeumban.

A Dareiosz holttestének megtalálása című festményt a Walker and Williams Investment Group Donációs Programjának keretében vásárolta meg és ajánlotta fel az intézmény számára. Mindez a Szépművészeti Múzeum és a svájci központú vállalat hosszú távú együttműködésének folytatása. A program keretében ugyanis a beruházó minden évben legalább egy műtárggyal gazdagítja az intézményt.

A kép a 19. század végétől nyomon követhető a magyar magángyűjteményekben, első ízben 1898-ben tűnt fel gróf Karácsony Jenő képtárának katalógusában. A festményt egészen 1937-ig őrizték a kollekcióban, amikor is az egész gyűjteményt árverésre bocsátották. A mű ezt követően magángyűjteményekben lappangott, őrzési helye évtizedekig ismeretlen volt, egészen a közelmúltban történt felbukkanásáig.

A festmény azt a történeti eseményt örökíti meg, amikor Nagy Sándor, legyőzve a legendásan gazdag perzsa uralkodót, katonáival végignézi annak haláltusáját, és ígéretet tesz, hogy megkegyelmez családjának, egyben kegyes gesztussal letakartatja a méltó ellenfél, Dareiosz holttestét.

A műre a 19. század végén, mint Lodovico Carracci egyik alkotására tekintettek, de 1937-ben már 17. századi velencei festő alkotásaként aposztrofálták. A ma rendelkezésre álló adatok alapján a vizsgálatok ma a festményt a velencei barokk festészet egyik meghatározó mesterének, Antonio Zanchinak az életművével hozzák összefüggésbe. A mű közgyűjteménybe kerülése azért is fontos, mert, a Dareiosz holttestének megtalálása című alkotáson kívül Zanchi gazdag életművének egyetlen darabja sem ismert Magyarországon.