Az Új Színház tavaszköszöntő műsorában megelevenednek a vidék gazdag népszokásai, a gyermekjátékok, a táncok és természetesen a színpompás népviseletek.

Élő hagyományok a Kalocsai Sárközben
A magyar idegenforgalom kezdete a revival népművészeti mozgalmak születésének idejére, az első világháború utáni, 1920-as évekre nyúlik vissza. Kínálatában az egyik legnagyobb hangsúlyt a népművészetre, a folklórra fekteti, hiszen a néphagyomány turisztikai kiaknázására számtalan lehetőség nyílott.
Ez azonban nem volt speciálisan magyar jelenség, hiszen a folklór egész Európában szerepelt a látnivalók sokaságában.
Fesztiválok szerveződnek (London 1935) s a világkiállítások nemzeti pavilonjaiban (Párizs 1867, Bécs 1873) is helyet kap a résztvevő országok népművészetének bemutatása.
Kalocsa az elsők között kerül a bemutatkozó csoportok közé és szerveződik meg a „Kalocsai Bokréta”(1932).
A település jó táncosai, hímzőasszonyai előtt új perspektívák nyílnak meg: a fővárosba való utazás, külföldi szereplések, az író asszonyok bemutatkozása, a helyi népművészet forgalmazását eredményezi. Erre az időszakra esik a helyi háziipar fellendülésének első szakasza, s a kalocsaiak új jövedelemforráshoz jutnak. Első ízben tudatosul a helyi lakosságban, hogy a saját kultúrája olyan kincs, melyre mások is felfigyelnek sőt értékelik!
Kalocsán azóta is rangot jelent az, hogy valaki táncos! A két háborús év, (1944-1945) kivételével folyamatosan működik a csoport mind a mai napig. Több ezerre tehető azoknak a száma, akik tagjai voltak vagy jelenleg is tagjai valamelyik kalocsai együttesnek. Jelenleg hat csoportban több mint 450 gyerek, felnőtt táncol, a fiatal korosztálytól a legidősebbekig. A helyi iskolákban tantervbe iktatva tanítják a helyi hagyományokat. Nagy szerepe van ebben a munkában Kalocsa régi és mai elhivatott “néptanítóinak”, akik egyformán szeretik a gyerekeket és a szülőföldet. Pécsiné, Ács Sarolta, Tóth Ferenc és a mai kalocsai együttesvezetők mindig kellő alázattal, helyi anyagismerettel és szeretettel végezték és végzik ezt a munkát. A közös munka, az országos és külföldi szereplések öntudatra ébresztették a helyieket, s az ország és világlátás újfajta önbecsülést, tapasztalatot, szemléletet eredményezett, mely a tradiciók megtartására ösztönözte a vidék népességét.

A műsorban közreműködnek:

• Hartai Német Hagyományőrző Egyesület
• Hétszínvirág Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyerekcsoportja
• Homokmégyi Hagyományőrző Egyesület
• Kalocsai Bokréta Népművészeti Egyesület
• Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes
• Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyerekcsoportja
• Miske- Drágszél Népi Együttes
• Piros Rózsa Néptánc Együttes táncosai
• Cselik Mária, a Népművészet Mestere