Egy jól összerakott, kicsit középszerű, bár helyenként vicces horrorfilm. Tinédzserek a főszereplők, azon belül is a lány aki most érkezett az apjával a vidéki kisvárosba, ahol még térerő sincs rendesen. Van egy furcsa szomszédfiú, és van a helyi vagány csávó, aki nem bírja a furcsa szomszéd fiút. Oké, az első klisék már a helyükön, nézzük hogyan tovább.
A 125 éve született Kosztolányi Dezső emlékére, Esterházy Péter felolvasóestet tart az Óbudai Társaskörben. Közreműködik Dés László – szaxofon.
„Egy fiatalember ment a sötét utcán , feltűrt gallérral.”
Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom regényes életrajzom (melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában) maradok töredék. Füzér. Senki sem azt írja, ami, hanem azt, ami szeretne lenni. Mindazonáltal jó volna még éni egy darabig.”; - így kezdődik az Esti című könyv, és így is folytatódik.
Ebből a könyvből olvas fel Esterházy Péter és szaxofonozik hozzá Dés László.