Eredet

“Merj gondolkodni!”
Ne ijesszen meg senkit sem a fenti felszólítás, hiszen a film már első megtekintésre is kielégítő magyarázattal és kerek történettel szolgálhat azoknak, akik egy látványos, izgalmas sci-fi akciófilmet várnak megspékelve némi drámai szállal és egy kis köztes agytornával.

A kérdés inkább az, hogy mennyi az annyi, illetve, hogy az idézeteknél maradjak: milyen mély is a nyúl ürege?

Tudom, Morpheus már feltette ezt a kérdést Neo-nak egykor a Mátrixban, párhuzamot még sem lehet igazán vonni a két film között, – leszámítva az újszerű és lenyűgöző akciójeleneteket és az álmodás jellemzőinek fizikai, szemmel érzékelhető ábrázolását –, Christopher Nolan ugyanis ebben az esetben sem rendezőként, sem íróként nem tör filozófiai babérokra.

Az álom pszichológiai rejtelmeibe szintén nem hatol le a film, habár kétségkívül finoman érinti a területet, mivel mindvégig a tudatalattival machinál. Ezt a nem valóságos közeget, mint az ipari kémkedés újabb színterét jeleníti meg kidolgozott és élvezetes szabályrendszerrel, ahol a profi tolvajok a kiszemelt áldozat féltve őrzött titkait szerzik meg vagy éppen egy új gondolatot ültetnek el benne.

Az Eredet oly annyira bravúros logikai útvesztő, mely már-már megkívánja a matekos megközelítést, a logikai elemekre bontást. Mindez elsőre száraznak tűnhet, kimértnek, esetleg túl kiszámítottnak hangozhat, ám a látványos elemek és a drámai vonal biztosítanak minket arról, hogy ne váljon nagyon szögletessé vagy akár öncélú logikai manőverré az egész. Érdekes egyébként, hogy ugyanezen a ponton inog meg egyedül Nolan mesterien felépített kártyavára, mivel a lírai töltet és a rengeteg felturbózott akció legalább annyira spiritusz növelő adalékok, mint amennyire figyelem elterelő elemek is. A drámai szál, illetve annak ábrázolása gátolhat meg minket először abban is, hogy kellően impulzívnak érezzük a főhős indíttatását, ám második vagy sokadik megtekintés után ez is nyomatékossá és odaillővé válik.

Így utólag nézve természetes, hogy rezeg a léc, hiszen Nolan szinte a lehetetlent kísérli meg: az elképzelhető legszélesebb tábort veszi célba és egytől egyig mindenkit megpróbál elkápráztatni, ennek érdekében pedig nem egyetlen közös felfedezésre váró útvonalat kínál a nézőknek, hanem egyszerre többet is a különböző igényeknek megfelelően.

Nem szégyellem bevallani, ez az a film, amiről a benne rejlő szellemi kihíváshoz méltón csak második megtekintés után tud igazán véleményt alkotni az ember, lévén, hogy a kérdésfeltevések jogossága és a sejtések csak akkora igazolódnak be és egyben képződnek újabbak is.

Merjünk gondolkodni, merjünk kételkedni abban, amit látunk, és ne dobjuk el furcsának tűnő ötleteinket, mert a rendezőnek biztosan nem állt szándékában ok nélkül megkérdőjelezhető pontokat, gyanús helyzeteket, utólag megdönthető tényeket elhelyezni; értünk, a Nézőért történik minden, amit nyugodtan vehetünk akár készpénznek is.

Ha belemegyünk Nolan játékába, ha hajlandóak vagyunk a dolgok mögé nézni és elég mélyre ásni, akkor garantáltan az agyunk lesz a tetthely.

10/10 pont

Eredet (Inception) – színes, szinkronizált akció, sci-fi, dráma, 148 perc, 2010
rendező: Christopher Nolan
szereplők: Leonardo DiCaprio, Ellen Page, Joseph Gordon-Levitt, Tom Hardy, Ken Watanabe, Cillian Murphy, Marion Cotillard, Tom Berenger, Michael Caine

Hozzászólások (2)

  • anon
    Plant (nem ellenőrzött)

    Habár a film elsőre mindenkit lenyűgözött (a moziban még tapsot is hallottam a végén), mostanában egyre több helyen ütközök bele olyan megjegyzésekbe, hogy az Eredet valójában nem is eredeti film...még azzal is megvádolták Nolant, hogy egy Donald kacsa epizódból lopta el az ötletet. Először azt hittem ez egy vicc akar lenni (bár ez még viccnek is rossz) rájöttem, hogy valójában arról van szó, hogy az emberek ahelyett,h kicsit elgondolkodnának a film tartalmán, inkább ilyenekre pazarolják az energiájukat, hogy vajon hol lehet fellelni lopást! Ezért a cikk írójához hasonlóan arra szeretném bíztatni a nézőket, hogy merjenek gondolkodni, nem fáj az annyira.
    A filmben az álom csupán egy helyszín, nem ebben rejlik tehát az újszerűség, ahogy a cím sem utal álomra egyébként: Inception. A film címe a gondolatra mint olyanra, az ötletre utal, amit akkor fogadunk el leginkább, ha azt a magunkénak tudjuk, ha azt hisszük, az az idea tőlünk származik. A kérdés az, kiről is szól valójában a film: Fischer fejében akarnak egy gondolatot elültetni, vagy csak Cobb hiszi ezt? Ki hajt végre kin incepciót? Cobb Fischeren egy csapat segítségével? Saito csupán csak Cobb megbízója lenne? Szép kis logikai útvesztő...de kitől származik eredetileg a terv? (Jó jó tudom...Donald kacsától.)

    aug. 06, 2010
  • anon
    Szoni

    No igen, nem akartam elsütni ezt a kis szóvirágot, de ha már itt tartunk, az Eredet szerintem is eredeti - és nem csak külsőségekben - , egyébként engem sem ez a része foglalkoztatott.

    "kiről is szól valójában a film?" - tudom, hogy minden film szereplőin, történetén keresztül közvetve RÓLUNK szól, de erre a filmre ez többszörösen igaz.

    aug. 06, 2010