Hétköznapi poklok - Polisse

Maiwenn Le Besco, a fiatal francia színésznő-filmrendező Színésznők bálja című munkájában a felvevőgéppel képeket, történeteket író rendezőként mutatta be annak idején a színésznők lelkében, életében dúló hol csendes, hol nagyon is hangos ütközeteket. Nagyszerű zenés betétekkel szakította meg a remek dialógusokat. Többször is újra néztem a filmet, és megunhatatlan. Legújabb opusza, a Polisse egészen más húrokat penget, és bőven elég egyszer látni, és nem azért, mert rossz munkát végzett volna a rendező.

A film komoly elismerést kapott a tavalyi Canne-i Filmfesztiválon, ahol a zsűri díjával jutalmazták. Akkor a rendező minden fontosabb sajtó eseményre, sőt, díjátadáskor a színpadra is felvitte majd’ egy tucatnyi színészét, és velük együtt reagált a kapott elismerésre. Maiwenn – ő maga így használja az alkotói nevét - nemcsak a csapatmunkában, de a mozi erejében is hisz.

Legújabb rendezésében részben a film figyelemfelkeltő és felelősséget ébresztő erejére helyeződik a hangsúly. A Polisse vélhetően nem titkolt szándéka, hogy ne csak bemutassa a francia rendőrség ifjúságvédelmi osztályának rendkívül nehéz munkáját, hanem rámutasson a környezet, a család közös felelősségére.

De miről is van szó? A nyomozó részleg a bűnöző hajlamú vagy pszichésen beteg vagy pedofil, aberrált hajlamú felnőttek kiszűrésére specializálódott, és persze a bántalmazott gyerekek védelmére. De foglalkozik a film a bevándoroltak problémáival is. Egy csapat román kisgyereket a felnőttek lopásra használnak fel. A rendőri csapatnak nemcsak a törvény szigorú betűit kell szem előtt tartaniuk, hanem az emberségét is.

A film esetek tucatjait vonultatja fel, amelyben a felnőtt kihasználja a gyerek kiszolgáltatottságát, gyanútlanságát, de olyan esettel is találkozunk, amikor kamaszlányok tökéletes tudatlansággal mennek bele számukra megalázó pár perces, szexuális kapcsolatokba, akár egy mobiltelefonért is. A film rengeteg ilyen és ehhez hasonló történetekkel bombázza a nézőt, és esélyünk sincs, hogy elkapcsoljunk a csatornáról. Természetesen ki lehetne jönni a moziteremből, de akkor lemaradnánk a filmnek egy másik, nagyon izgalmas részéről is.

Valóban hálátlan témát választott a rendező, olyat, ami messze van a moziba járás elsődleges elvárásától, miszerint arra a másfél-két órára felfüggeszteni a saját időnket. A rendező éppen ezt nem akarja jelen munkájával, és a Polisse-t, Színésznők báljában is jól bevált, a dogma-filmek dokumentum játékfilmes stílusában készítette el, bár annak markáns stílusjegyeit most nem is annyira hangsúlyozta. Életszerűsége így is jól illeszkedik a film másik vetületébe. Történetesen az ifjúságvédelmi osztály tagjainak az életét is nyomon követi a történet kifejezetten jól megírt jelenetek, dialógusok során át.

A feladat pedig fölöttébb nehéz. Egységes művé kellett formálni sok-sok apró részletből álló megtörtént esetek sorát, és ebbe bele is kellett illesztenie egy nem kevés szereplős történetet, úgy, hogy a dokumentum jellege ne vesszen el, de a történetek együtt egy koherens elbeszélést adjanak ki. A rendező egy évnyi történést emelt ki és rendezett meg. Ebben az egy évnyi keretben a rendőrök sorsát úgy sikerült ábrázolnia, hogy drámai fordulatai szerelem, barátság, hűség és megcsalás is eleven valósággént jelennek meg a vásznon.

„A kevesebb több”, tartja a mondás, és ennek a filmnek is jót tett volna egy jóval szigorúbb vágóolló, mert a rendőri eseteket felsorakoztató jelenetek „vége-hossza nincs” érzése elvesz azok drámai hatásából. A dolgozók életét ábrázoló részben viszont már több sikerrel alkalmazta az elbeszélés törvényeit, bár ott is néhol elvéti a jelenet terjedelmét, ritmusát. A film, szükséges, fegyelmezett kereteit szétfeszíti a közlésvágy.

Az ifjúságvédelmi rendőröket profi francia színészek alakítják. Nehéz kiemelni akárcsak egyiküket is, mert igazi csapatmunkában játszanak, ahogyan az általunk megformált rendőrök dolgoznak a saját területükön.

Szenvedélyes felháborodása teszi egyenetlen alkotássá a Polisse-t. Paradox módon éppen az, amely egyben nagy erénye is.

7/10 pont

Polisse (Polisse / Poliss) - színes, feliratos, francia filmdráma, 127 perc, 2011.
Korhatár besorolás: megtekintése 18 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendezte: Maiwenn Le Besco
Szereplők: Karin Viard, Joey Starr, Marina Fois, Nicolas Duvauchelle, Maiwenn Le Besco