Jane Austent nem lehet megunni, szépen bizonyítja ezt a tételt, hogy műveinek több tucatnyi klasszikus és tisztelettudó filmes vagy tévés adaptációi mellett alkotásai alapján született már sikeres tinivígjáték (a Spinédzserek az Emma motívumaiból) és zombikomédia is (Büszkeség és balítélet meg a zombik) és persze a Bridget Jones naplója.

A háború női szemmel teljesen más, mint a frontvonalban. De legalább annyi veszéllyel jár egy háborús országban élni, mint harcolni egy katonának.
A Nők férfiak nélkül az 50-es évek Iránját mutatja be. De nem háborús film. Négy nő életén keresztül mutatja be az ország „korlátait”. Szabályok kötik a nőket. Szinte mindenre van szabály: hogyan öltözködjenek, viselkedjenek, hova mehetnek stb. A szabadsághoz nincs joguk semmilyen formában. Én bevallom, nem tudnék és nem is akarnék így élni. Felfoghatatlan…



















