2010. július 15-én, csütörtökön 17 órakor P. Szabó Ernő művészettörténész nyitja meg F. Farkas Tamás: Padadox (Végtelen dimenziók) című kiállítását a Budapest Kiállítóteremben.

F. Farkas Tamás alkotótevékenysége egyedülálló színfolt kortárs egyetemes művészetben. Nem kategorizálható egyetlen kanonizált irányzatba sem. Ha hasonlítani akarjuk – ami sohasem adhat teljesen reális képet – megértéséhez talán M.C. Escher munkásságából lehetne kiindulni. Művei egy részének geometriai gyökereit nála lehet keresni. Míg azonban Escher geometriája mindig valamilyen figuratív kötődéssel jelenik meg (valóságot idéző épületek, állatfigurák, emberalakok), F. Farkasnál ez teljesen letisztult. Az ő művészete a tiszta, geometriai formákra épül.
XX. század végi új ’szuprematista’ művészet, amelynek alkotója – szemben a jelzőhöz kapcsolódó ’klasszikus’ elődeivel – nem elégedett meg a geometria által készen felkínált formákkal – ezért nem is tekinthető az ő követőjüknek – hanem saját kutatásaira épülő új geometriai formákkal töltötte meg azt. Térszervezés tekintetében messze túlmegy bárkin. Több évtizedes, saját elmélyült geometriai kutatásainak eredményeit jeleníti meg.

F. Farkas Tamás, grafika

F. Farkas Tamás munkássága ezért nem csak a művészet szempontjából jelentős, hanem a tudomány számára is. Munkái illusztrációként más matematizált tudományok (például a kristálytan, a részecskefizika) jelenségeinek ábrázolására, az érzékekkel megfoghatatlan elvont-racionális eredmények könnyebb megértésére alkalmazhatóak.

Ezt a kettősséget, a tudatosan megszerkesztett ábrázolandót és a művészi kivitelt értékelték a világ számos pontján, Az Egyesült Államoktól Japánig, Nyugat-Európától Izraelig rendezett kiállításain, amelyek a legtöbb esetben (elsősorban a műveiben is megjelenő szimmetriával illetve annak sérüléseivel foglalkozó) tudományos konferenciák, szimmetria fesztiválok művészeti kísérő programjaihoz kapcsolódtak, grafikáit, amelyek tudományos műveket illusztráltak, logóként szolgáltak (pl. a l’Oreal multinacionális cég japán székhelyű tudományos-művészeti alapítványa, a Nemzetközi Szimmetria Egyesület számára), vagy említhetem a kaliforniai Berkeley Egyetem Matematikai Intézete aulájának faldekorációjára kiírt versenypályázatra történő meghívását is. Munkássága ma már tankönyvek példaanyagába épült be. Művei tudományos és filozófiai témájú rendezvényeken – amelyekre rendszeresen meghívják – vitát provokálnak és tiszteletet ébresztenek.

A hagyományos grafika és nyomatok mellett struktúráit igényes olaj/vászon festményeken örökíti meg, fest nagyvásznakat, fest formázott fára, gazdag anyaga állt össze computer-grafikákból is.