2019 decemberében folytatódott a budapesti vendégforgalom október óta tartó látványos élénkülése.

Az első téli hónap kétszámjegyű növekedést eredményezett mind a külföldi, mind az összesített vendégérkezések és vendégéjszakák számában. A kereskedelmi szállásdíj-bevételek 14 milliárd Ft közelében zártak, a SZÉP Kártya költési értéke megduplázódott. A BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzése. (Forrás: KSH)

2,5 éve nem tapasztalt, nagyarányú bővülés 2019 decemberében

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján 402.157 vendég (+11,9%), 932.531 vendégéjszakát (+12,1%) töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein 2019. december hónapban. A növekedés mértéke azért is figyelemre méltó, mert utoljára 2017. júniusában, még a FINA vizes vb előtt mért a KSH mindkét dimenzióban kétszámjegyű növekedést a budapesti szálláshelyeken: akkor +10,3%-kal több vendég, +14,5%-kal több vendégéjszakát töltött el Budapesten az előző év azonos időszakához képest. (A rend kedvéért tegyük hozzá: 2018. júliusában is volt egy csúcs, amikor a mostaninál is látványosabban, +12,3%-kal nőtt a vendégérkezések száma, de akkor ezt messze nem követte a vendégéjszakák hasonló arányú bővülése: utóbbi ugyanis bőven 5% alatt maradt.) A külföldi vendégérkezések (343.461) és vendégéjszakák száma (825.343) is hasonló léptékben, +15,4, illetve +14,6%-kal bővült 2019 utolsó hónapjában, ami ismét csak példa nélküli az utóbbi években: a vendégéjszakák növekedésének mértéke utoljára 2017 áprilisában, a vendégérkezéseké pedig 2016 (!) decemberében haladta meg a mostanit.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj-bevételei (13.998.970 ezer Ft) 23,6%-kal, a külföldi szállásdíj-bevételek 25,3%-kal, a vendéglátóhelyi árbevételek 24,5%-kal nőttek 2019. decemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ez minden dimenzióban rekordérték, főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a belföldi vendégektől származó árbevételek csaknem egy teljes évnyi lejtmenetet követően, most decemberben végre ismét számottevő mértékben tudtak bővülni: az 1.333.038 ezer Ft belföldi bruttó szállásdíj-árbevétel (+9,6%) új decemberi rekordot eredményezett; soha még ennyi bevételt nem hoztak decemberben a hazai vendégek a budapesti szállásadóknak.

Látványosan növekedtek a SZÉP Kártya utáni bevételek is: a Széchenyi Pihenő Kártya KSH által publikált költési értéke idén decemberben 92,5 millió forint közelében járt Budapest kereskedelmi szálláshelyein, ami 111%-kal felülmúlja a 2018. decemberi eredményt. Azaz: a SZÉP Kártya költés egy év távlatában több mint a duplájára emelkedett a fővárosban! Mindezek a régen látott, szép eredmények a Főváros hivatalos kulturális és turisztikai szervezete szerint is okot adnak a büszkeségre: a BFTK évek óta tudatosan törekszik a korábban jellemzően áprilistól október végéig terjedő fővárosi turisztikai szezon meghosszabbítására — a jelek szerint nem sikertelenül. A megújult formában jelentkező Budapesti Téli Fesztivál és Karácsonyi Vásár, az adventi Vörösmarty tér „védjegyévé vált” forraltbor illat és magas színvonalú ünnepi programkínálat, valamint a hagyományos magyar termékek és művészeti produktumok felvonultatása mind-mind egy érv volt amellett, hogy a külföldi és a hazai vendégek Budapest mellett tegyék le voksukat a 2019. év végi ünnepi időszakban. Természetesen az „Adventi Ünnep a Bazilikánál” elnevezésű rendezvény jótékony hatását sem lehet elvitatni.

A küldőpiacok december havi alakulásával folytatva a sort, kijelenthető, hogy az Egyesült Királyság továbbra is magabiztosan vezeti a ranglistát: 2019. utolsó hónapjában 34.797 brit vendég 94.971 vendégéjszakát töltött el a fővárosban. A második helyezett Olaszország 25.852 vendéget és 71.887 vendégéjszakát hozott Budapestnek. A harmadik helyezett – meglepetésre – Izrael lett (16.576 vendég, 56.658 vendégéjszaka): a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) korábban publikált budapesti adataiból az derül ki, hogy hétvégéről hétvégére nőtt az izraeli vendégek száma az adventi időszakban, míg végül a karácsonyi ünnepek alatt érte el csúcspontját. Nem utolsó sorban, az izraeli vendégek átlagos tartózkodási ideje (3,4 éjszaka) magasan meghaladja az összes többi piacét; csupán az orosz vendégeknek a pravoszláv karácsonyi időszak alatti tartózkodásával mérhető össze, ez utóbbi viszont már átcsúszik a januári hónapra. A további sorrend a KSH-nál, zárójelben az eltöltött decemberi vendégéjszakák számával: negyedik helyen Németország (45.222), ötödik helyre visszaszorulva az USA (44.033), majd Franciaország (39.437), Spanyolország (39.315), Görögország (34.955), Oroszország (34.780) és Románia (25.574) következik. Kína, 20.741 vendégéjszakával, ebben a hónapban nem fért be a TOP10-be.

Ismét csak az NTAK statisztikájára támaszkodva, kimutathatók olyan érdekességek, mint például az, hogy a karácsonyi időszakban (december 23-27. között) a budapesti szállodákban a Görögországból érkező vendégek voltak a legtöbben (arányuk közel 10%), őket követték az olaszok (9,4%), a hagyományosan „aranyérmes” briteket (7,4%) a harmadik helyre szorítva. Ez borít minden papírformát, és markánsan eltér a naptári év egyéb időszakaitól. Mindamellett az ázsiai vendégek decemberben szenzációsan sok, szám szerint 141.489 vendégéjszakát hoztak a fővárosnak, így a kontinens részedése a külföldi vendégéjszakák képzeletbeli „tortájából” 17% felett alakult (amit viszont a Kínából induló koronavírus és annak következményei feltehetően át fognak rajzolni januártól). Tény, hogy Budapest legdinamikusabban növekvő piacai között 2019. decemberben egy sor ázsiai, tengerentúli, sőt kelet-közép-európai országot is találunk: a vendégéjszakák dinamikája alapján Kína (+32,0%), Lengyelország (+26,4%), Izrael és Olaszország (egyenként +25,9%), Ukrajna (+25,6%), Brazília (+25,0%), Japán (+24,0%), India (+21,7%) és Görögország (+20,2%) végzett az élen.

Az utolsó negyedév lendülete kimozdította a holtpontról a 2019-es esztendőt

A legfontosabb talán, amit elmondhatunk a főváros vendégforgalmának elmúlt évi teljesítményéről, az konkrétan az, hogy a 2019. év utolsó (IV.) negyedévi teljesítménye minden összehasonlításban „elvitte a show-t”. Az októberi meglepetést novemberben és decemberben újabb rekordok követték: mindez további szárnyakat adott a kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek, miközben az éves vendégforgalmi mutatók is jóval kedvezőbb optikát nyertek, az utolsó három hónapban érkező adatoknak köszönhetően. A 2019. január-decemberi – külföldi és belföldi – bruttó szállásdíj-árbevételek elérték a 170,1 Mrd Ft-ot (+11,0%), amiből 155,4 Mrd Ft származott külföldi vendégektől (+13,0%). Novembertől erőre kaptak a belföldi szállásdíj-bevételek is, így a 2019. év végére sikerült elérni az előző évi belföldi árbevétel 93,5%-át (14,7 Mrd Ft). Úgy tűnik, a hazai vendégek a kategória nélküli szállodákat és a közösségi szálláshelyeket (turistaszállókat, ifjúsági szállókat, hosteleket) preferálják: előbbiben 10,2%-kal, utóbbi kategóriában közel 20%-kal nőttek a belföldiektől származó szobaár-bevételek a 2019. év folyamán. Az elfogadott SZÉP Kártya összesített költési értéke megközelítette a 853 millió Ft-ot, 44,6%-kal felülmúlva a 2018. évi eredményt.

A működő kereskedelmi szálláshely egységek száma 2019 decemberében 322, az ezen egységekben kiadható szobák száma 22.848, a kiadható férőhelyek száma 53.537. A szoba- és férőhelykapacitások kihasználtsága szinte pontosan megegyezik a 2018. évi adatokkal, de a 74,2%-os szobafoglaltság nagyban köszönhető az utolsó 2-3 hónapban hirtelen megélénkülő vendégforgalomnak. A stagnáló kihasználtságot úgy tudjuk a helyiértékén kezelni, ha figyelembe vesszük azt is, hogy egyetlen év alatt megjelent a piacon háromezer új férőhely Budapesten a kereskedelmi szállásadóknál. Egy szoba bruttó átlagára 2019-ben 28.175 Ft (+7,6%), az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel (REVPAR) 20.901 Ft (+8,1%) volt.

A 2019. évre összesített vendégforgalmi adatok sem adnak okot szégyenkezésre, bár szeptemberben még kétséges volt, hogy végül sikerül-e megugrani a 2018. évi forgalom volumenét, vagy pedig megtörik a kedvező trend, ami a világválságból való kilábalás óta jellemzi Budapest – és tegyük hozzá, az egész ország – teljesítményét. 2019. januártól decemberig 4.577.963 vendég (+2,0%), mindösszesen 10.636.638 vendégéjszakát (+2,8%) töltött el Budapesten, így 2017 óta immár harmadik alkalommal sikerül 10 millió vendégéjszaka fölött teljesíteni, folyamatosan növekvő számokkal. A megközelítőleg 4 millió külföldi vendég (+3,3%) ez idő alatt 9.410.941 vendégéjszakát töltött el a fővárosban, ami +4,2%-os bővülést jelent.

Jóllehet a belföldi vendégforgalom a 2019-es év nagy vesztese volt – a 635.572 hazai vendégérkezésben és 1.225.697 vendégéjszakában megmutatkozó teljesítmény 5,1, illetve 6,9%-os visszaesést eredményezett –, Magyarország továbbra is Budapest vezető küldőpiaca. Lengyelország mindvégig szoros versenyben állt a 10. helyért a Koreai Köztársasággal (221.352 vendégéjszaka). Az ázsiai ország beutaztatási potenciálját erősen megtépázta a Hableány sétahajó tragikus balesete: az augusztusi adatokon már jól látszott a koreai vendégek elbizonytalanodása; sokan elhalasztották vagy átszervezték budapesti útjukat, és az elmaradó foglalások a 2020. évi forgalomra nézve is komoly bizonytalansági faktort jelentenek. Fájón elmaradnak a holland, dán, svéd, belga és finn vendégek is: a visszaesés mértéke 7-16%-os. Ennek – legalább részbeni – kompenzálására az MTÜ novemberben tanulmányutat szervezett skandináv utazási irodai szakembereknek, akiket a BFTK is fogadott a Vörösmarty téri karácsonyi vásáron.

Az egész évet tekintve, magasan a külföldi átlag felett bővült Budapesten az ukrán (36%-kal több vendég, 21%-kal több vendégéjszaka) és a lengyel piac. Növelte vendégéjszakáinak számát a Koreai Köztársaság (+11,3%), Izrael (+10,2%), Franciaország (+7,7%), az Egyesült Királyság (+5,6%), Románia (+5,3%) és Oroszország (+4,9%). Olaszország pedig decemberben fordítani tudott, így az egészévi mérlege többlettel zárt (+2,0%). Konklúzióként elmondható, hogy Budapesten tovább folytatódik a tízéves trend, a vendégforgalom kisebb hullámvölgyekkel ugyan, de bővülő tendenciákat mutat. A szezonalitás a kiegyenlítődés irányába látszik elmozdulni. A szálláshelyi árbevételek kétszámjegyű bővülést mutatnak, ami ösztönzőleg hat a szállodapiaci befektetőkre.

A BFTK 2020-ben is folytatja bel- és külpiaci aktivitásait, B2C vonalon koncentrálva a hazai közönségre és a közeli országokra, távoli piacokon pedig a partnervárosi hálózatot és a B2B csatornákat preferálva. A város turisztikai kulcsa és védjegye továbbra is a Budapest Card® kártyacsalád, amely közel 120 igényes szolgáltatásból álló mobilitási, turisztikai és kulturális portfoliót tömörít, és egyre kedveltebb az utazók körében. A fővárosba érkező vendégek tájékoztatásáról a Budapestinfo Point® iroda és közterületi hálózat gondoskodik. A virtuális térben a 9 nyelven elérhető www.budapestinfo.hu honlap és az aktuális közösségi tartalmak jutnak el az utazókhoz.  

(Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ)