A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten (1947–1958) című tárlat egy francia kultúrattasé Magyarországon töltött éveinek történetén keresztül mutatja be a kultúra és művészet helyzetét a hidegháború első, zaklatott évtizedében.

A gyaloglás az emberi mozgás egyik legalapvetőbb formája, amely túlmutat annak nyilvánvaló praktikus, mindennapi funkcióján: kultúrtörténeti jelenségként, a megismerés és a gondolkodás eszközeként, művészeti aktusként, valamint filozófiai módszertanként is értelmezhető.

Mi határozza meg a személyiségünket egy olyan világban, ahol az online profiljaink és a rólunk gyűjtött adatok teljesen átírják az önképünket? A Light Art Museum (LAM) legújabb, „EGO” című kiállítása a kortárs tudományok és a digitális valóság tükrében gondolja újra az emberi „én” fogalmát.

Egy művészeti pálya meghatározó pillanata, amikor munkája először lép ki a műteremből. Felkerül egy valódi kiállítótér falára, megáll előtte egy ismeretlen látogató, és elhangzik a kérdés: ki készítette ezt?

Marosi Panni szürrealisztikus festményein a gyerekkori emlékek, az álmok és a mindenki által ismert használati tárgyak szabad gondolattársítások mentén rendeződnek kompozícióba. A színpadszerű elrendezés összhatása egy rejtett, misztikus és megfejtendő drámát sejtet; mintha a tárgyak szimbolikus jelentéssel lennének felruházva, és elrendezésük során egymást értelmeznék.

A Műcsarnok reprezentatív tárlattal tiszteleg a kortárs magyar kulturális plakátművészet egyik legmeghatározóbb, iskolateremtő alakja, Árendás József előtt. A kiállítás aktualitását a művész 80. születésnapja adja, amely kiváló alkalom a gazdag életmű összegzésére és rendszerezésére, valamint arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a kulturális plakát műfajának különleges értékeire.