Egyebek mellett erről kérdeztük Dr. Süth Miklóst, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárát.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal megnyíltak határaink a külföldi élelmiszer termékek előtt. Ezek a nyers és feldolgozott élelmiszerek átesnek-e hazai vizsgálaton, vagy a bizalom elve alapján elfogadjuk a kísérő okmányokon szereplő adatokat?
Valóban így van. Magyarország az Európai Unió tagjává vált. A határait a szabad áruforgalom elvének megfelelően kellett megnyitnia. Az Európai Unió az ilyen döntések előtt a szabályozást megpróbálja kialakítani, amely mind a huszonhét tagországban egyformán működik. Magyarország csatlakozása előtt jelent meg, az úgynevezett higiéniai csomag, amely minden tagországban kötelezően él, mint nálunk a törvény. Ezzel is kívánta az EU a tagországaiban biztosítani, hogy ami egy helyen forgalomba kerül, az a többi tagország igényeit is kielégítse. Természetesen minden országnak más hagyománya van az élelmiszer ellenőrzés területén. Magyarországon egy jól működő szigorú rendszer volt. Csak úgy kerülhetett termék forgalomba, hogy mielőtt annak forgalmazását megkezdték, magyarországi laboratóriumban hatósági vizsgálaton esett át. Ezt ma már csak az Európai Unión kívülről érkező áruk esetében tudjuk megtenni. Az EU- ból érkező termékek esetében nem. Amikor az élelmiszernek az EU-n belüli mozgását nézzük, (pl. a guargumi estében) ha egy harmadik országból valamely tagországba érkezik az élelmiszer szinte kizárt, hogy más tagországok ne legyenek érintettek benne. Bármely ország kereskedelmi kapcsolata révén bekerült élelmiszer, a magyar kereskedők polcain is ott lehet. Az élelmiszervállalkozók felelőssége, hogy az általuk forgalmazott termék kielégítse az uniós igényeket. Szabadon, egyszerű bizonylattal szállíthatja végig Európán a termékét. A magyar fogyasztó azért nem kiszolgáltatott, mert Magyarországon működik egy monitoring program. Ebben az előző évi adatokból kiszámolják a fogyasztást és azt, hogy milyen kockázatot jelent egy-egy termékkör. Meghatározzuk, hogy mely termékből mennyi vizsgálat kerül kivitelezésre a következő évben. Ez a munka nem köti le a teljes kapacitásunkat, mert egy olyan tartaléknak kell lenni, hogy az előre nem látható események során a szükséges ellenőrzéseket el tudjuk végezni. Gondolhatunk itt pl. a melaninnal szennyezett magas fehérje tartalmú kínai élelmiszerek megjelenésére.

Az élelmiszerkereskedelem is profitorientált. Hallunk átcsomagolt, lejárt szavatosságú élelmiszerekről, a költséges higiéniát be nem tartó gyártókról. Mit lehet ez ellen tenni? Német mintára lehetne tisztasági törvényt alkotni?
Magyarországon úgy gondolom, nemhogy követni kéne a jogalkotásban más országokat, hanem példát is tudunk mutatni. Magyarországon az élelmiszerlánc felügyeleti törvény megszületett. Nem kiragadva egy-egy élelmiszert vagy egy-egy alapanyagot, hanem a teljes termelési láncot, talajvédelmet, növényegészség-védelmet, állategészség-védelmet, feldolgozást, forgalmazást szabályoz. A világ beszél a fogyasztó asztaláig történő szemléletről. Az első ország, amely ezt megvalósította a törvényhozásában, az Magyarország. Németország a jogszabályok ellenére is került olyan helyzetbe, amikor rendkívül kétes, húsipari alapanyagok felhasználása Európa több országába Németország közvetítésével is elkerült. Nem a szabályozás az, ami alapvetően befolyásolja az élelmiszerek biztonságát, hanem a felelős vállalkozói magatartás. A szabályok ellenére, a szabályok elkerülői komoly kockázatot tudnak jelenteni. A legjobb módszer a hatóságok ellenőrzési gyakorlatának megváltoztatása. Célellenőrzéseket rendeltünk el és az egymáshoz közel eső hatósági területeket közösen alkalmazzuk, hogy mélyrehatóbban tudjuk a fogyasztók érdekeit képviselni. Amikor ellenőrzésünk során a feketegazdasággal találjuk magunkat szemben egy engedély nélkül működő húsüzem esetén, tapasztaljuk, hogy az adószabályokat és a munkajogi szabályokat is megszegik. Ezeket a hatóságokat értesítjük és ez fordítva is működik.

Riasztó híreket hallani az emberi növekedési génnel kezelt halakról, a kínai génkezelt fokhagymáról. A génkezelt termékek emberre kifejtett hatásáról van-e tudományos eredmény? Ha igen melyek a főbb megállapításai?
A génkezelt élelmiszerekkel és alapanyagokkal megosztott a világ vélekedése a tudományos világban és a fogyasztói társadalomban egyaránt. Pozitív és negatív szakmai tudományos véleményeket volt alkalmam olvasni, amelyek úgy foglalnak állást, hogy a GMO (génmódosítás) nem veszélyes és az egyetlen lehetőség, a világ élelmiszergondjának megoldására. Ezzel szemben olvastam magam is azokat a tudományos szakértői véleményeket, hogy rendkívül veszélyes, beláthatatlan következményű a GMO-kal kezelt élelmiszereknek az emberekre és a környezetre való hatása. Ebből adódóan, hogy mindkét vélemény tudományosan megfogalmazódik, és egyik vélemény sem oltja ki a másikat, az a véleményem, hogy hazánkban addig, amíg olyan tudományos eredmény nem lesz, amely az egyik vagy másik véleményt egyértelműen alá támasztaná, nem engedi, a GMO termékeknek az EU szabályokon túlmenő felhasználását. Hazánk volt az egyik ország, amelyik azt mondta, hogy ha még az EU engedélyezi is a génmódosított növények felhasználását, nem kíván ezzel a lehetőséggel élni. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon nem lehet olyan termékekkel találkozni, amelyekben génmódosított szervezetet találnának. Egy védekezése van a fogyasztónak az ellen, hogy olyan terméket vásároljon, amiről úgy gondolja, hogy nem tesz jót az egészségének. A gyártónak jelölni kötelező az ilyen termékeket. A termékcsomagolásán fel kell tüntetni, hogy ez genetikailag módosított szervezet felhasználásával került előállításra.

A tartósított termékek nyilván azért tartósak, mert a tartósítószer elpusztítja a romlást okozó baktériumokat. Ez a „pusztító" hatás hat az emberi sejtekre is? Hogyan lehet kivédeni a negatív hatásokat.
A tartósítás különböző eszközöket vesz igénybe. A tartósított élelmiszerekről nagy általánosságban kijelenteni, hogy ezek kedvezőtlenek, nem lehet. Pl. a pasztörizált tej magas hőfokon való kezeléssel válik tartóssá. Konzervjeink is hőkezeléssel különböző tartósságra tesznek szert. A tartósítószer nemcsak úgy hat, hogy elöli a romlást okozó baktériumokat, hanem úgy is, hogy meggátolja a szaporodásukat. Ha általánosságban kellene megfogalmazni: azok a tartósítószerek, amelyek engedélyezettek, - itt említhetjük az E számokat is, amelyek különböző kóddal rendelkeznek - azt jelentik, hogy átestek vizsgálatokon. A világ tudományos szakértői megállapodtak abban, hogy melyek azok a határértékek, amelyek még nem befolyásolják károsan az emberi szervezetet. Higgyünk a tudósoknak. A világ változik, a módszerek, finomodnak. Új eredmények jelentkeznek, viszont náluk senki nem tudja jobban megítélni, hogy egy-egy tartósítószer az emberi szervezet károsan befolyásolja –e, vagy sem. Magam is olvasom azokat a híreket, mely szerint elhunyt személyek tetemének vizsgálata azt mutatja, hogy a tartósítószerek hatással vannak ránk. Tehát nem kizárható.

Mennyire jellemző az élelmiszereinkben a vegyszermaradványok, a konzervjeinkben az oldott fémek jelenléte? Kell félnünk?
Azon termékek esetében, amelyek ellenőrzött körülmények között kerülnek előállításra, nem kell félnünk. Az élelmiszer egy bizalmi termék. Az élelmiszer előállítók jelentős többsége jogkövető. Termékeit megfelelő módon ön ellenőrzi, és az esetek legnagyobb százalékában ezek megfelelnek. A televíziót néző, újságot olvasó ember nem azzal találkozik, ami jó, hanem azzal, ami kirívó példa. Magyarországon létezik egy olyan monitoring program, ami kizárólag a maradék anyagok vizsgálatát végzi. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt években nem haladták meg az 1 %-ot azok a vizsgálatok, amelyek az élelmiszerekben vegyszermaradékot, antibiotikum maradékot, fémmaradékok találtak, melyek mennyisége átlépte a határértéket. A konzervdobozok anyagát, azt hogy milyen kioldódás történhet belőle, vizsgáltatni kell. Ez az élelmiszervállalkozó felelőssége. Csak azt használhatja fel, ami az emberi szervezetre nem gyakorolhat káros hatást.

Mit tanácsol nekünk, mit tartsunk szem előtt, hogy tudatos vásárlók lehessünk és egészségesen étkezzünk?
Tudatos vásárlóként a legfontosabb a természetes elvárásoknak az élelmiszerforgalommal szembeni megkövetelése. Akkor tesszük magunkért a legtöbbet, ha olyan terméket vásárolunk, amiben nem csalódtunk korábban. Nem veszem meg azokat a termékeket, amelyek korábban nem elégítették ki az én fogyasztói elvárásomat. Nem vásárolok olyan helyen, ahol engem megpróbáltak becsapnia, a higiéniai feltételek nem olyanok, mint amint én elvárok. Ezzel tudjuk kényszeríteni a vállalkozásokat, akik nekünk terméket kívánnak eladni. Mindig nézzük meg a fogyaszthatóság, minőség megőrzési időt, hűtést igénylő termékeknél a megfelelő tárolást. Nézzük meg továbbá, hogy a termék hol került előállításra. Nézzük meg, hogy ebben az ovál jelzésben a, HU és az azt követő szám megtalálható-e. Bízzunk, az élelmiszerlánc ellenőrzésen átesett magyar termékekben.

„Méreg vagy táplálék az ételünk? Az élelmiszerlánc-ellenőrzés rendszere és gyakorlata Magyarországon” címmel tartott előadást dr. Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára január 11-én 18 órától az Óbudai Kulturális Központban, a San Marco Szabadegyetem program-sorozatában. Az előadást kötetlen beszélgetés követte, a hallgatóság hozzászólhatott az aktuális témához, kérdéseket tehet fel a szakállamtitkárnak.