Pigniczky Réka rendezésében, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és az 56films gyártásában egész estés dokumentumfilm készült a legendás Kaláka együttesről - megalakulásuk 55. évében. A filmet az 56 Films gyártotta és forgalmazza.
A vízzel kapcsolatos oltalmaknak hazánkban komoly hagyománya van.
Az Apentának már 122 éve van megadott, máig érvényes védjegye a „palaczk töltő készüléket” a 19. században találták fel és szabadalmaztatták, de jóval az I. világháború előtt jegyezték be a „vízzel színezhető varázsfestészeti képek” elkészítésére kifejlesztett terméket is. Vízben gazdag országunk tehát nem meglepő módon a vízzel kapcsolatos találmányokban is bővelkedik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) összegyűjtötte, hogy milyen különleges szabadalmakat, védjegyeket és formatervezésiminta-oltalmakat jegyeztek be az elmúlt 125 évben ezzel a természeti erőforrással kapcsolatban. A víz különböző felhasználási módjai már számos magyar innovátort foglalkoztattak a 19. és 20. században is. Ennek egyik fő oka lehetett, hogy a különleges alapanyagokkal ellentétben a víz a legtöbb ember számára könnyen elérhető, ugyanakkor megfizethető és nagyon széles körben alkalmazható erőforrás.
A nyári melegben a strandon ma már rengeteg program közül választhatunk, a vízi körjáték azonban alighanem hiányzik a palettáról, annak ellenére, hogy kitalálója nagy népszerűségre számított. Az elsőre különösnek tűnő találmányt 1909-ben jegyeztette be Markiewicz Félix, mérnök. „A körjáték lényegében több köralakban elrendezett csónakból áll, melyek golyókon ágyazott közös tengely körül forognak. A csónakok egy csavartól vagy vizi keréktől kapják forgómozgásukat, mely csavart vagy vizikereket valamely erőforrás, mint benzin-, nafta-, spiritusz- vagy elektromos mótor segélyével, vagy pedig kézzel hajtunk.” Az biztos, hogy egy ilyen játékkal garantált a szórakozás és még az evező lapátokkal sem kell bajlódni.
A vizes vívmányok egy jelentős szegmensét a gyermekek szórakoztatására irányuló tervek alkották. Ezek közül az egyik legizgalmasabb a vízzel színezhető varázsfestészeti képekre vonatkozó 1896-os szabadalom, amely lehetővé tette a gyerekeknek, hogy festék alkalmazása nélkül, csupán ecsettel és vízzel alkossanak képeket. Nagy megkönnyebbülés lehetett ez a szülőknek, akik így megúszták, hogy az kicsik mindent összefestékezzenek.
A víz persze nemcsak játékra alkalmas: segítségével akár vízhajtású zenélőóra vagy ébresztőkészülék is működtethető. Az órát az 1900-as szabadalom szerint egy kis vízimotor hatja, melyhez egy magasra helyezett tartályból nyeri a vizet az ébresztő óra. Feltalálásának kényelmi okai is voltak: „Különös fontossága van ilyen ébresztőkészülékeknek szállodákban is, ahol ezek olcsóságuknál fogva, tömegesen beszerezhetők és minden egyes szobában fölállíthatók, miáltal a szállodai vendég nem kénytelen magát a szolgaszemélyzet megbízhatatlan fölkeltésére rábízni” – vélekedett a szabadalmat benyújtó feltaláló.
A víz fogyasztásával összefüggésben is számos szabadalmat adtak be a sokáig Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalként működő állami szervhez. Ezek közül a gyógyvizek voltak a legnépszerűbbek, például a Herkules keserűvíz, (lásd fotó) amelyről 1904 januárjában a következőket írta a Magyar Kereskedők Lapja: a „Herkules ásványkeserüviz név alatt Prucha Károly és társa czég budaörsi forrástelepeiről egy uj keserüvizet bocsátott forgalomba, mely máris kivivta a szakemberek elismerését.”
Másik ismert gyógyvizünk a Hunyadi János keserűvíz, amely Saxlehner András nevéhez fűződik, aki a gyógyvíz forgalmazása közben több további találmányt is kiötlött, hogy megkönnyítse a munkafolyamatokat. Az egyik ilyen volt a palaczktöltő készülék, amelynek segítségével egyszerre nagyobb mennyiségű palack megtöltése vált lehetővé, sőt 1913-ban magát a palackozott gyógyvíz címkéjét is levédette, ami megjelenését tekintve azóta sem változott sokat. Szintén régi védjegybejelentőnek számít az Apenta, amely 1899 óta rendelkezik máig érvényben lévő szóvédjeggyel.
A nyári melegben azonban a legkellemesebb csobbanni egyet a vízben, ha pedig fürdőzés, akkor itt meg lehet nézni a hivatal régi védjegylajstromkönyvében a Szent Lukács Fürdő eredeti fennmaradt címkéjét és a hozzátartozó kézzel írt bejegyzést.
A Balaton-felvidéki Theodora ásványvíz nemzeti védjegyei számos változáson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Azonban a szemfüles fogyasztók megfigyelhették, hogy a „Theodora” szó mellett van egy másik állandó eleme is az ásványvíz címkéin látható ábrás védjegyeknek. A Kékkúton található Theodora-forrásnál élőben is megtekinthető a védjegyek visszatérő ábrás elemeként szolgáló szobor.
A magyar formatervezőket is rendszeresen megihleti a szabadtéri sportok természet adta edzőterme. Ennek köszönhetően az SZTNH számos, izgalmas vízi sporthoz kapcsolódó designra adott oltalmat az utóbbi években. Ide tartoznak például ezek az egyedi megjelenésű, lábon viselhető és gyors úszást elősegítő uszonyok is, melyek 2019 óta állnak formatervezésiminta-oltalom alatt hazánkban.
Formai különlegességük az egyéb, piacon lévő úszást segítő eszközökkel összevetve cápauszonyt idéző megjelenésükben rejlik, ami biztosítja egyéni jellegüket a hasonló termékekhez képest.