A Balaton-felvidéken van egy tanúhegy, ami gyakran kimarad a Badacsony, Csobánc, Gulács, Haláp, Hegyestű, Szent György-hegy és Tóti felsorolásból.

A 281 méter magas, pimasz csúcsú Hegyesd. A “lábánál” lévő jelenrét a helyszíne a Kultháló VEB2023 igaz táj projektjének, amely a környező falvakra és közösségekre fókuszál. A független képzőművészeti tanszék és a meghívott alkotók a maguk sajátos eszközeikkel a kommunikáció hiányával és a településeken élőkre jellemző zártsággal fordulnak szembe, aktívan bevonva a lakókat. A szomszéd kertje projekt keretében a résztvevő lakosok például a szomszédjukhoz ültettek paradicsompalántákat. Barakonyi Szabolcs még a paradicsomszüret előtt megörökítette a növényeket gazdáikkal.

Mindent együtt, a helyiekkel - május óta a független képzőművészeti tanszék tagjai Ménes Attila vezetésével ezzel a szemlélettel kapcsolódtak be a tanúhegy környéki települések - Hegyesd, Káptalantóti, Monostorapáti, Tapolca, Zalahaláp – életébe. Az igaz táj projekt keretében többen a résztvevő településekre költöznek, együtt élnek a helyiekkel, részt vesznek a mindennapi életben, de arra is van példa, hogy önkéntes munkát vállalnak. A vidéki tér transzformációja, amely számos szociológiai kutatás tárgyává is tette a vidéket, ugyanis a Balaton-felvidék, különösen a Káli-medence és környékének jellegzetessége, amelynek negatív hozadékai a kommunikációs hiány, a passzivitás és a zártság. Erre reflektálnak az itt megvalósuló események, amelyek nemcsak művészeti projektek, hanem edukációs modellek és civil aktivitások egyszerre. Céljuk a kommunikáció és a közösségteremtés, a hosszútávon fenntarthatóság ígéretével.

A szomszéd kertje projekt keretében a lakosok paradicsomokat ültettek a szomszédhoz, amihez nemcsak beszédbe kellett elegyedni egymással, de figyelni, kapálni, öntözni, óvni is kellett a palántákat. A kapcsolatteremtés tehát paradicsom ültetés segítségével jött létre, a bizalom, az együttélés és a közös gondolkodás alkalmait megteremtve. Az egyik legnagyobb siker, hogy még egy olyan lakót is sikerült rábeszélni a paradicsomok gondozására, akinek szinte az egész kertje le van betonozva, és még sosem ültetett semmit.

Barakonyi Szabolcs fotós előre leszervezett kertlátogatás keretében kereste fel a paradicsompalánta tulajdonosokat.  Az elkészült fotósorozaton a beavatkozás nélküliség az önreprezentáció sajátos formáját jeleníti meg, amelyet jól mutat az alanyok testtartása is. “Aznap falunap volt, így mindenki nagyon elfoglalt volt, de aki otthon volt, beengedett a portájára és büszkén mutatta meg a paradicsomokat, amelyek már értek. Valahol kóstolni is tudtam, nagyon finomak voltak. Amikor az első helyszínre megérkeztem, nagyon ismerősnek tűntek az emberek. Kedvesek voltak, be voltak öltözve pirosba, hiszen nekik még pont nem értek a paradicsomaik, így legalább rajtuk legyen piros póló. A kertben megálltak a palánta mellett, mögöttük volt a tanúhegy. El is készítettem a fotót. Amikor kijöttem, Menesi Attila, a projekt vezetője megkérdezte: tudom-e, hogy Déri Miklós a Bebírók sorozatában ugyanott fényképezte őket, ahol én? Akkor jöttem rá, honnan voltak ennyire ismerősek. Ráadásul hasonló technikával is dolgozunk, én vakuzok, míg Miki világított. Így lett ez a kép hommage á Déri Miki. S így lettek az én bebíróim a paradicsomok.”

A szomszéd kertje program folytatásaként augusztus 27-én a lakosok közös szüretet tartanak, amit termékbemutató és kóstoló követ. Az igaz táj projekt keretében szeptember végéig még színházi műhelymunka és előadás, valamint közösségi művészeti programok is várják az érdeklődőket.

(fotó Barakonyi Szabolcs - Capa Központ)