A biztonságos víz hiánya pusztító következményekkel jár - hívja fel a figyelmet ma, a Víz Világnapján az UNICEF Magyarország.

A 10 legsúlyosabb válságban lévő országban a gyermekek közel egyharmada nem jut hozzá otthon a tiszta ivóvízhez, kétharmaduk pedig nem rendelkezik az olyan alapvető higiéniai szolgáltatásokkal, mint a vezetékes ivóvíz vagy a szennyvízelvezetés. A fürdőszobák és WC-k hiányából eredően az itt élő gyermekek negyede a szabadban végzi el a dolgát. A kézhigiénia is korlátozott, víz és szappan szűkében a gyermekek háromnegyede nem tud otthon kezet mosni. A klímaválságban leginkább érintett országok között vannak Benin, Burkina Faso, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Guinea, Mali, Niger, Nigéria és Szomália. 

Ebből következik, hogy ezekben az országokban a legmagasabb a szennyezett vízhez köthető gyermekhalálozások mértéke. Világszerte naponta több mint 1.000 öt éven aluli gyermek veszíti életét vízhiányhoz köthető okok miatt, akik közül minden harmadik a 10 legveszélyeztetettebb országok egyikébe születik. 10-ből 6 gyereket rendszeresen sújt a gyakran felbukkanó kolerajárvány, ráadásul a fertőzöttek körében magas a halálozási arány, meghaladja a kolerás betegek korai és megfelelő kezelésének indikátoraként használt 1%-os küszöböt. 

A probléma egyre kritikusabb méreteket ölt: nincs mivel szomjat oltani és tisztálkodni, nincs lehetőség a fertőtlenítésre és az időjárás is egyre szélsőségesebb. A víz hiánya háromszoros fenyegetés, ami az UNICEF felmérése szerint 190 millió gyermek életét veszélyezteti jelenleg a világban. Ha nincs víz, akkor 

•          nincs mit inniuk az embereknek, jószágaik és terményeik is elpusztulnak, ami súlyos kiszáradáshoz és éhínséghez vezet,

•          nincsenek megfelelő higiénés körülmények, amik az alapvető, biztonságos életkörülményeket tennék lehetővé,

•          nincs lehetőség a fertőtlenítésre, ami megelőzhetné, hogy a járványok és fertőzések elhatalmasodjanak és tömegesen pusztítsanak.

A kolerás megbetegedések száma radikálisan nőtt az elmúlt években, mára már milliókat fenyeget

A biztonságos ivóvízhez való hozzáférés alapvető emberi jog, ami mindenkinek járna. A kolera járvány elterjedése a biztonságos vízhez való hozzáférés hiányára és az elégtelen higiénés körülményekre vezethető vissza. A járvány 2021 óta világszerte rohamosan terjed, 2022-ben 473 000 esetet jelentettek a WHO-nak, a megbetegedések száma az előző évhez képest megduplázódott. A 2023-ra vonatkozó adatok további növekedést mutatnak, több mint 700 000 esetet jelentenek. 

„Ezek az adatok tragikusak, hiszen tudjuk, hogy a betegség megelőzhető és kezelhető lehetne. A legkiszolgáltatottabb gyerekek helyzetét az is tovább nehezíti, hogy az alultápláltság miatt eleve legyengült immunrendszerük sokkal nehezebben tud védekezni, túlélési esélyeik minimálisra csökkennek egy ilyen járvánnyal szemben” – tette hozzá Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

A kolera egy akut bélfertőzés, amely a Vibrio cholerae baktériumot tartalmazó ürülékkel szennyezett táplálékkal és vízzel terjed. Egyértelmű, hogy a kolera elterjedésének hátterében a biztonságos vízhez és a higiéniához való hozzáférés állandó hiányosságai állnak, de szintén azonnali megoldást kívánó nehézség, hogy a globális vakcinakészlet nem elegendő a járvány elhárítására. 2021 és 2023 között több adag oltóanyagra volt szükség, mint az előző évtizedben összesen. 

Az éghajlatváltozás hatásai, a gazdasági bizonytalanság, a konfliktusok és a népesség elvándorlása tovább súlyosbítja a vízhiányos területeken élő emberek nehézségeit. A biztonságosan kezelt víz az első lépés a járvány felszámolásához, de a világ országainak most egységes, minden oldalról közös megoldást kell találniuk a kolera elleni küzdelemben. A tavalyi évben hozzávetőleg 36 millió adag oltóanyag készült, miközben a 14 érintett országban legalább 72 millió adagra lett volna szükség, de becslések szerint ezek a számok meg sem közelítik a valódi igényt.

A kolera jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Etiópiában, Haitin, Szomáliában, Szudánban, Szíriában, Zambiában és Zimbabwéban pusztít a legsúlyosabban. 

Az UNICEF 2023-ban 23,2 millió embert juttatott elegendő mennyiségű tiszta vízhez

Fúrt kutakat és napelemmel működő vízellátó rendszereket épített. A fúrt kutak 400 méter mélységűek, a kiépített víztartályok pedig 50.000 liter vizet képesek tárolni. A tiszta víz nem csak a szomjoltás, hanem a higiénia alapvető feltétele is. A nomád közösségek esetében pedig az állatállomány vízhez jutásával a családok is nagyobb eséllyel vészelik át a pusztító aszályt. A biztonságos vízhez való hozzájutás lehetővé teszi a betegségek megelőzését, s így a gyerekek vízszerzés helyett iskolába járhatnak. Az élhetőbb körülmények megteremtésével a közösségek nagyobb eséllyel tudnak megmaradni eredeti lakóhelyükön. A gazdaság működésére is jótékony hatással van, hiszen egy iskola vagy egészségügyi intézmény fenntartása akkor lehetséges, ha rendelkezik a település kúttal.

Itt támogathatja a szervezet életmentő humanitárius munkáját!

A magyar fiataloknak is több tudásra van szükségük a klímavédelemről

Az éghajlatváltozás hatásai nem csak a leginkább kitett földrajzi területeken érezhetők: egy tavalyi UNICEF jelentés szerint már minden második, azaz 92 millió európai és közép-ázsiai gyermek szenved gyakori hőhullámok miatt, a fejlett világ, köztük Európa fiataljait pedig kiemelten érinti az úgynevezett klímaszorongás, ami megterheli mentális egészségüket. Az UNICEF Magyarország felmérte a magyar fiatalok klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét: a korosztály kilencven százaléka számolt be szorongásról, többségük hiányolta a megfelelő mennyiségű hiteles információt és úgy élte meg, hogy a fiataloknak nincs beleszólásuk, kimaradnak a jövőjüket érintő diskurzusból. 10-ből 8 magyar fiatal szerint az iskolában is több klímavédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos tananyagra lenne szükség. Erre reagálva indította el 2022-ben a gyermekvédelmi szervezet a „Klímahősök” című programot, ami lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy megbízható információhoz jussanak, hallassák hangjukat a téma kapcsán és a tehetetlenül megélt negatív érzéseiket aktív részvételbe, egyéni cselekvésbe fordítsák. A gyermekrészvételi programsorozat idén a Fenntarthatósági Témahéten folytatódik, amely keretében a szervezet megrendezi immáron harmadik, diákoknak szóló, workshop jellegű Klímakonferenciáját a Föld napját követően, április 23-án. 

Bővebb információ a KlímaHősök Programról itt.