A Magyar Festészet Napja a hazai kortárs festészet legnagyobb ünnepe.

A már hagyománnyá vált utcatárlat, Doyenek kiállítás, a csíki festők, a miniatűrök és más, közkedvelt és várt események mellett az idén számos újdonsággal is találkozhat, aki október 11. és 18. között ellátogat a fesztivál rendezvényeire.

Bár a tárlatok s a hozzájuk csatlakozó események mindegyikét nehéz felsorolni – az érdeklődők részletesen megtekinthetik a www.festeszetnapja.huoldalon – néhány tárlatot, eseményt érdemes külön is kiemelni.

Figyelemreméltó az október 11-én délután nyíló, csíki és háromszéki festők műveiből válogatott kiállítás a Magyar Alkotók házában, ahol sok alkotó először mutatkozik be képeivel a budapesti közönségnek.

Október12-én, kedden délután a Csók István galériában az 57. Vásárhelyi őszi tárlat díjazottjainak nyílik kiállítása.
Újra nyitja kapuit október 13-án a népszerű Miniképek kiállítás a Mednyánszky Galériában.
Ugyanazon a napon nyílik a József Attila Művelődési Központban Szurcsik János és
Ridovics László kiállítása.

Szintén október 13-án, a képes házban Egy sziget képei címmel a Hvar szigeti alkotóházban vendégeskedett magyar művészek képeiből készült tárlat látható.
A művészeti ünnep megbecsülésének jele, hogy idén csatlakozott a
programsorozathoz és a hivatalos megnyitó ceremónia helyszíne is lesz a
Magyar Nemzeti Galéria.

Az október 14-i központi rendezvény a Doyenek kiállítással, valamint Atlasz Gábor és társulatának előadásával, táncos „zarándoklatával” várja a látogatókat. A Magyar Nemzeti Galériában szervezett megnyitó ad majd teret az életműdíj átadásának is. Ez évben az elismerést az 1916-ban született Breznay József kapja. A tucatnál több hazai és nemzetközi díjjal elismert, 94 éves, ma is aktív festő már 1937-ben, főiskolai évei alatt − ahol mesterei Benkhard Ágost, Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak − elnyerte a Rotary klub díját. Breznay művészetét az 1940-es évek végéig színgazdag, oldott festőiség jellemzi. Az 50-es évek elején realista műveket alkot.
1957-es párizsi útja után változatos technikájú (olaj, akril stb.), expresszív,
szimbolikus tartalmú, a szürrealizmushoz közeli, de mindvégig realista műveket
készít. Festményeire a felfokozott fantázia, dekoratív színgazdagság jellemző.

Október 15-én az Újbuda Galériában a XI. kerületi önkormányzat „Újbuda
Képkeretben” című pályázatára érkezett alkotások láthatók, míg este a Fonóban a
kortárs festészeti kiállítás mellett performansz és koncert várja a látogatókat.
Október 16-án, szombaton a szegedi REÖK-palotában az élesdi művésztelep
mutatkozik be, míg október 17-én, vasárnap a Róth Miksa Emlékházban Színorgia címmel az üvegfestők tárlata nyílik meg.
Október 18-án a Scheffer galéria szervezésében a Merítés 2010 kiállítást láthatják az érdeklődők, míg a Semmelweis Szalon a szintén hagyományos Kortárs Szakrális Festészet Kiállításnak ad helyet.

A tavaly zajos sikernek örvendő utcatárlat ez évben október 20-tól, a kulturális
főváros címhez is csatlakozva, 30 képre bővített anyaggal, Pécsett nyitja meg
„kapuit”. A nagyméretű pannókat (200 × 300 cm) szabadtéren, a régi város falain
helyezik majd el. A kiállított művek nem egy stílusirányzatot képviselnek, hanem
elsősorban a művészek szubjektív érzéseit, indulatait, a kor lenyomatait tükrözik.
Minden alkotó arra törekedett, hogy az élet egy-egy pillanatában megtaláljon
valami szokatlant, újat. „Az utcatárlat tavalyi, elsöprő sikere komoly tanulságokkal
szolgált − hívja fel a figyelmet Bráda Tibor. Az emberekben van igény a
műalkotásokra, a kortárs festészet produktumaira, de valamiért egy galériába a
hétköznapokon nem nagyon mennek be, hogy lássák ezeket. A festészetnek kell
minél inkább betüremkedni a mindennapi terekbe, hogy a kapcsolat élőbbé váljon
alkotó és befogadó között.”

A fentieken túl több tucat helyszín csatlakozik rendezvénnyel, kiállítással az alapítvány szervezésében zajló programokhoz és bővítik ki a magyar kortárs festők ünnepét.