Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
Helyszín:
Időpont:
2011. február 17. 0:00 - csütörtök - 2011. május 1. 0:00 - vasárnap
A Néprajzi Múzeum (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című időszaki kiállítása új kamarakiállítással gazdagodott: Ladik – a csónakok őse.
©Ladik – a csónakok őse
Ladik – a csónakok őse
Fadarab lebeg a víz színén. Ebből a megfigyelésből indult ki minden. Kezdetben az emberek rövid utakat tettek meg egy szálfával, ám hamarosan megkezdték a fa megdolgozását, hogy az jobban megfeleljen igényeiknek. Amikor a szálfát farigcsálni kezdték, lett belőle ladik.
A nyárfaladik készítése során a könnyedségre és fürgeségre törekedtek. A nyárfacsónakot ladiknak nevezték. Amikor az egyetlen fából készült ladikba egy vagy két deszkát tettek keresztbe, készen volt a csónak. A ladikot bizony joggal nevezhetjük minden csónak ősének.
A finn hagyományok pontosan őrzik a ladik készítését:
Egészséges nyárfából, amelynek kora 100-150 év és átmérője olyan 15 hüvelyk, kilenc sing méretű tönköt levágnak, amelyet lehántoltak. Az orrot és a fart szemmérték alapján fejszével és gyaluval alakították ki olyan formára, hogy a test kiszélesedése a hosszúkás részre essen. A kivájás fejszével történt, majd hántolóval folytatták a felületen kialakult tenyér szélességű sávban. A vájat nagyságát kopogtatással és árral való szurkálással állapították meg. A belső oldal elsimítását keresztirányú gyalulással oldották meg. Olyan fél méterre a ladik méretével megegyező tüzet raktak, annak fényénél szélesítették a vájatot. Ezzel egy időben belülről kátránnyal kikenték, a formákat nagy kövekkel alakították ki. Végezetül a ladikot bordákkal, ülésekkel és deszkákkal szerelték fel. A kátránnyal kezelt ladik négy csónak élettartamát is kiszolgálta. Annyira könnyű volt, hogy egy ember könnyedén felkapott egy nyolcsinges csónakot.
A csónak a finn hétköznapok elválaszthatatlan része, így természetesen szerepel a mondák, a népköltészet és a találós kérdések között. A ladikkészítés technológiája az 1940-es években szinte feledésbe ment. A kiállítás bizonyítja, hogy ez a tudás továbbra is él, bár jellemző, hogy a fafaragóművészekből álló, "Puunkuokkijat" elnevezésű csoport ápolja ezt a hagyományt. A csónakkészítő műhelyekben már nem ismerik ezt a különleges eljárást.
