A mohácsi busójárás került fel elsőként hazánk szellemi értékei közül az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára. A hagyományéltetés ezen a hétvégén zajlik Mohácson, ahova megannyi érdeklődőt várnak a szervezők. Vasárnap kezdődik Az örökségüket tudatosan őrző közösségek találkozója és fóruma is, ahol a folklór jogi védelmének kérdései is előkerülnek.

A találkozó március 6-7. között kerül megrendezésre Mohácson, a szentendrei Skanzen és a város önkormányzata szervezésében. A közösségi fórumon – melyen mások mellett részt vesz Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára, és Mihályfi László a NEFMI Kulturális Örökségvédelmi Főosztályának vezetője - többek között a folklór jogi védelmének kérdéseiről, a szellemi kulturális örökség egyezmény jogi értelmezéséről, valamint a nemzeti jegyzéken szereplő hagyományokkal kapcsolatos jogi gyakorlatról lesz szó. A hétvégi találkozó helyszínének apropóját az adja, hogy az UNESCO első magyarországi elemként a mohácsi busójárást vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben, az Abu Dhabiban tartott kormányközi bizottság ülésén.

Szellemi Kulturális Örökség
A szentendrei Skanzen két éve gazdája a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött állami feladatok szakmai megvalósításának. Célja többek között az egyes közösségek, egyének azon szellemi javait összegyűjteni és közismertté tenni, melyeket a közösségi emlékezet és tudás részeként ismernek és gyakorolnak.
Nagy szükség van arra, hogy szellemi értékeink is a figyelem középpontjába kerüljenek, hiszen napjainkban egyre nehezebb a közösségeknek megőrizni kulturális arculatukat, önazonosságukat. Így a kulturális örökség védelmének szándéka az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kap.

A Busójárás hagyománya
A Busójárás Mohács messze földön híres télűző, farsangi mulatsága. A többnapos sokadalom a sokacok (Mohácson élő katolikus délszláv nemzetiség) hagyományőrző népszokása, azaz ahogy ők mondják poklada, ami a magyar „átváltozás” szavunk horvát megfelelője.
A Busójárás farsangfarkán zajlik, amely a keresztény egyház böjti időszakát megelőző napokhoz kötődik. A hat napos mulatság csütörtökön a Kisfarsanggal kezdődik, amit a Busójárás központi látványossága, a Farsangvasárnap követ. Ezen a napon vonulnak végig a városon az állatbőrbe öltözött, ijesztő maszkot viselő, kolompokkal, kereplőkkel hangzavart keltő busók, akik ezzel a nagy lármával űzik el a telet. Ennek egyik leglátványosabb eseménye a máglyagyújtás. A tél elűzését a turisták is segítik azzal, hogy a busókkal együtt táncolják a kólót (balkáni tánc, amelyet körben összekapaszkodva járnak) a tűz körül. Hétfőn a mohácsiak újra felelevenítik a hagyományos házról házra járó szokást, majd kedden új máglya épül, és a mohácsi busók végleg eltemetik a telet.

Gyereknyelven a busójárásról
A Magyar népszokások és népmesék című gyerekeknek szóló magazin – melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Egmont Kiadó alapított - februári számának témája a farsang és a fonó. A lap, különböző rovataiban a vízkereszttől a farsang farkáig tartó jeles napokat ismerteti a gyerekekkel, valamint kiemelt helyen szerepelteti a mohácsi busójárást is játékos, ismeretterjesztő módon.