Kodály Zoltánné Péczely Sarolta személyesen is megtiszteli részvételével Kodály Zoltán Székelyfonójának pécsi premierjét a Kodály Központban.

Kodály Zoltán özvegyét, Péczely Saroltát százéves édesanyja is elkíséri Pécsre, hogy megtekintse a Cakó Ferenc élő homokanimációjával megelevenedő daljátékot.

Kodály Zoltán egyik legkülönlegesebb műve, a Székelyfonó a világon egyedülálló újítással látható Pécsett: a nemzetközileg elismert Cakó Ferenc élőben készíti el a darabot megelevenítő homokanimációs előadását. Stílszerűen a Kodály Központ ad helyet a szemet-fület elkápráztató koncertnek, augusztus 25-én 18.30-kor.

A Székelyfonó a Kodály-emlékév egyik legkiemelkedőbb pécsi eseményének ígérkezik. A Zsolnay Örökségkezelő NKft. által megálmodott és létrehozott összművészeti, grandiózus produkció megismételhetetlen élményt ígér.
Kodály Zoltán 1932-ben bemutatott egyfelvonásos daljátéka az erdélyi székelyek népi szövegeire és dallamaira készült. A mű a zeneszerző második színpadi műve, zenei alapját a magyar népdalok jelentik. A darab színhelye egy székely faluban lévő fonóház, főszereplői a háziasszony és a kérője. A történet középpontjában az ő kapcsolatuk izgalmas alakulása áll. Az előadás lebilincselő, homokba álmodott látványvilágát a világhírű Cakó Ferenc élőben varázsolja a nézők elé. A művész különleges hatású homokrajz előadásával szinte minden jelentős nemzetközi fesztiválon fődíjat nyert, köztük a Cannes-i Filmfesztivál Aranypálma díját és a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve díját.

A Székelyfonóra komponált homokrajz előadás teljes mértékben illeszkedik az éppen elhangzó dalbetéthez és szöveghez. Cakó Ferenc egy alulról megvilágított üveglapon készíti rajzát, amelyen jól csúsznak a homokszemcsék. A folyamatosan átalakuló rajzolt világ, a hömpölygő képek sorozata követi a darab cselekményét és ahhoz hasonlítható, mintha egy rajzfilm készülne élőben. Az alkotás az előadás teljes időtartama alatt óriáskivetítőn követhető nyomon.

Olyan szimbolikus világot teremtek a rajzokkal, ami egyrészt fedi a történetet, másrészt rendkívül különleges látványt nyújt. Sok népi motívumot használok, és különösen misztikusnak, szürreálisnak ígérkezik a mű során átszaladó halál motívum – mondta el Cakó Ferenc.

A daljátékot neves énekművészek viszik színre Romvári Gergely rendezésében, Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester vezényletével. A szereposztásban olyan elismert énekesek hallhatók, mint Gál Erika, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Cseh Antal, a Szegedi Nemzeti Színház szólistája, Wiedemann Bernadett Liszt Ferenc-díjas mezzoszoprán, a pécsi Horváth István tenor, Kriszta Kinga szoprán és Sárkány Kázmér bariton. A nagyszabású, összművészeti előadáson közreműködik az ország legismertebb szimfonikus zenekarainak egyike, a MÁV Szimfonikus Zenekar; Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa, a Prima Primissima-díjas Budapesti Honvédkórus; valamint a pécsi Misina Néptáncegyüttes. Így a zenészek, a kórus, a táncosok és a homokkép együtt alkot egységes egészet, garantálva, hogy a közönség figyelme egy másodpercre se lankadjon.
Jegyek itt.