Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz november 22-én, 40 év után tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára.

Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a próbafolyamat, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról. Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója beszédének kezdetén elmondta: “Idén már túl vagyunk egy nagy sikeren, a Csárdáskirálynő premierjén, a következő nagy ünnepünk pedig a János vitéz bemutatója lesz.” Kiemelte, ezúttal is rendkívül jó csapattal dolgozhatnak, majd részletesen bemutatta az előadás alkotógárdáját.

Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik. Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.

A főigazgató beszélt a darab alaptörténetéről is. Kiemelte, Kukorica Jancsi nem egy egyszerű mesealak, hanem hús-vér hős volt. -„Az igazi János vitéz Ráckevén született Horváth Nepomuki János néven. Már fiatalon huszárnak állt, 12 év szolgálatot vállalt. Helytállása kiemelkedő volt: harcolt Radetzky tábornagy ezredében, saját testével védve őt, sőt VII. Pius pápa életét is megmentette menekülése során. János végül 41 évesen, 22 év szolgálat után szeretett volna nyugdíjba vonulni, de a császár hívására újabb 11 évre egyenruhát öltött. Valódi huszár volt!” – hallhattuk az érdekes háttértörténetet Kiss-B. Atillától. Hozzáfűzte, hősökre igenis szükség van, ezért meg kell emlékezni róluk. A mi hőseink ünneplendő hősök, és a mi felelősségünk, hogy emléket állítsunk nekik.

Pfeiffer Gyula nemcsak vezényli majd az előadást, hanem annak zenei előkészületeit is ő irányítja. A Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója arról mesélt, hogy műfaját tekintve is érdemes körbejárni a daljátékként aposztrolfált János vitézt. „Az operett szó eredetileg olyan művet takar, melyben a zenés részeket próza töri meg, ennek a német verzióját „Singspielnek” nevezik, ez magyarul daljátékot jelent, vagyis a két megnevezés tulajdonképpen felcserélhető.” Elmondta, hogy a János vitéz 1904-es ősbemutatóján nem a szerző hangszerelésében hangzott el, hanem az akkori magyarnak vélt zenei motívumokkal.

„A magyar nóta és a népies műdal érdekes keveréke ez a mű, melyben megjelenik a kuplé, illetve a klasszikus francia és osztrák operettek zenei anyaga is. A János vitéz rögtön a bemutatója után óriási sikerre tett szert, még az Operaház is 17 évig játszotta.” - említette Pfeiffer Gyula. Hozzátette, most a Budapesti Operettszínház zenekari méretére dolgozták át a mű hangszerelését.

Bozsik Yvette rendező-koreográfus az olvasópróbán elárulta, már 20 éve is volt szerencséje János vitézt rendezni a Katona József Színházban. –“Minden darabom egy önvallomás, amihez az életből merítek, és mivel azóta sokat változtam, ezúttal teljesen más lesz a koncepció”. – mesélte. Mivel az ő karrierje pont a Budapesti Operettszínházban indult táncosként, nagyon örül a lehetőségnek és izgatottan várja az új munkát. Azt gondolja, manapság a mozdulatművészet elhanyagolt fogalom, számára viszont nagyon fontos a zene, a mozgás és a mű gondolatisága.

Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.

Egy legendás bemutatóról:

A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.

János vitéz – szereposztás:

János vitéz: Dolhai Attila/György-Rózsa Sándor/Sándor Péter      

Iluska: Bordás Barbara/Lévai Enikő/Kiss Diána

Bagó: Langer Soma/Erdős Attila/Pete Ádám          

A francia király: Bodrogi Gyula/Földes Tamás/Jantyik Csaba

Francia királykisasszony: Fischl Mónika/Lukács Anita/Zábrádi Annamária

Mostoha: Oszvald Marika/Lehoczky Zsuzsa/Papadimitriu Athina

Strázsamester: Erdős Attila/Langer Soma/Pete Ádám

Csősz: Faragó András/Pálfalvy Attila