Több mint 1 éves előkészítés után, sok száz ember lelkesedésének, jószándékának és akaratának köszönhetően 2025. február 3-án, hétfőn este felgördül a függöny a Corvin mozi Korda termében, és elkezdődik a filmszakma közös ünnepe.
2021. április 30., péntek 17:30 – (Uránia Nemzeti Filmszínház).
120 éve, 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban, a mai Uránia Nemzeti Filmszínház elődjében az első magyar filmalkotást, A tánczot. Ennek emlékére 2018 óta április 30-a a magyar film napja. Ilyenkor évről évre filmtörténetünk kezdeteire emlékezünk, valamint a magyar film történeti és kortárs gazdagságát ünnepeljük. Idén az Uránia Nemzeti Filmszínház a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatával és a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívummal együttműködve ünnepi műsorral jelentkezik online csatornáján. A műfajilag változatos program, amely a Moziképek címet kapta, film és mozi inspirációit, ihlető forrásait kutatja. A műsor első felében szereplő négy költői rövidfilm magát a filmnyelvi kísérletezést ünnepli, amely a kezdetektől új impulzusokkal gazdagította a mára a történetmesélés legfőbb médiumává vált mozgóképet. A műsor második felében bemutatásra kerülő ismeretterjesztő munka pedig a kinematográfia olyan úttörőinek állít emléket, akiknek mozi iránti rajongása lenyűgöző és kifejezetten inspiráló ebben a mozik és filmforgalmazók számára nehéz pandémiás időszakban.
A műsor három klasszikus filmalkotással indul, melyek a Balázs Béla Stúdióban készültek. Gyöngyössy Imre, a magyar új hullám jelentős alkotója 1964-es Férfiarckép című művében idős körorvos édesapja lírai portréját rajzolja meg különös szépséggel. A filmet operatőrként Sára Sándor, vágóként Gaál István jegyzi. Kósa Ferenc Öngyilkosság című filmje (1967) József Attila novellája alapján készült; a költő által felidézett gyermekkori traumákat, víziókat itt is Sára Sándor kamerája varázsolja filmre, a forgatókönyvet a rendező Csoóri Sándorral közösen írta. Végül Tóth János rendező-operatőr Mozikép című etűdje (1976) a film korai korszakának, a mozgóképalkotás hőskorának világát idézi meg líraian, zenei kompozíciókra emlékeztető módon, Szabados György muzsikájára. Mindhárom filmet a közelmúltban restaurálta a Filmarchívum, így kerülnek most vetítésre. A rövidfilmösszeállítást egy, a megidézett mesterek munkásságához is kötődő, új alkotás zárja, amely Magyarországon most lesz látható először: Bicskei Zoltán Láttam című filmpoémája a magyarkanizsai járás pusztaságán készült, és Huszárik Zoltán, illetve Sára Sándor művészete előtt tiszteleg, szintén Szabados György, valamint Ittzés Gergely zenei aláfestésével.
A műsor második felében a legelső magyar filmesek közé tartozó Lifka Sándor és Bosnyák Ernő élete és munkássága tárul fel Siflis Zoltán A kamerás emberek – A mozi, a kinematográfia úttörőinek története a Délvidéken című ismeretterjesztő munkájában. Lifka Sándor és Bosnyák Ernő múlhatatlan érdemeket szereztek az első vándormozik, kőfilmszínházak, az első filmhíradók, az első magyar nyelven megjelent filmújság és a filmforgalmazás megalapozásával. Lifka ráadásul kapcsolatban állt a budapesti Uránia Tudományos Színházzal is…
A filmek előtt Buglya Zsófia programigazgató és Gelencsér Gábor filmesztéta mond bevezetőt. Az MMA támogatásával megvalósuló program ingyenesen, regisztrációs jegy váltásával megtekinthető az Uránia online csatornáján.