A pokol bugyrai… „Málenkij robot" és Gulág

Kényszermunka a Szovjetunióban sorsokban elbeszélve.

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Szabadságvédő Alapítvány együttműködésében valósul meg az a kültéri kiállítás, amely 10 életutat mutat be, olyan fiúkét, férfiakét, és leányokét akiket az akaratuk ellenére hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.

2021. június 19. – július 2.

Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhely

1097 Budapest, Fék utca 6.

Teleki Géza vallás és közoktatásügyi miniszter szavait idézve a második világháború befejeztével „magyar társadalmunk egyik legégetőbb és legfájóbb kérdése a fogoly-ügy. Érdekelve van ebben annak minden rendű rétege és minden rangú tagja.” A második világháború alatt 172 ezer km2 területű és közel 15 milliós lélekszámú Magyarországról mintegy 300 ezer főnek a nyugati és mintegy 1 millió főnek a szovjet (hadi)fogság sanyarú sorsa jutott osztályrészül.            

A kiállítás helyszínét a Magyar Nemzeti Múzeum biztosítja, a fogolyportrék a Szabadságvédő Alapítvány megbízásából készültek, Magyarország Kormánya támogatásával. A portrék szokatlan tartalmi és kivitelezési formában – kültéri molinókon, egyéni életutakon keresztül elbeszélve – azt mutatják be, miként írták át, tették tönkre emberek életét testileg, lelkileg a 20. század totalitárius diktatúrái és a második világháború, hogyan szakítottak el gyerekeket szüleiktől, szerelmespárokat egymástól, és semmisítették meg emberek terveit családról, hivatásról.

A kiállításon bemutatott áldozatok túlélték elhurcolásukat, rabságukat a szovjetunióbeli kényszermunkát, ám mindannyian gyógyíthatatlan testi és lelki sebeket szenvedtek, és sajnos a fogvatartás kegyetlen körülményei miatt sokan hazatérésük után már nem élhettek sokáig.

A portrékat a kiállítás ötletgazdái, dr. Bognár Zalán, a kiállítás szakmai vezetője és dr. Gulácsy Imola, a kiállítás szervezője úgy válogatták össze, hogy az áldozatok között szerepeljenek a trianoni határon túli területekről, Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról magyarságuk miatt ártatlanul elhurcolt emberek. Szerepel ezen kívül két gyermek is – egyikük 14 éves lány, a másikuk 16 éves leventeként hazatért, hadifogságot megjárt középiskolás fiú, akit a szovjet katonák lelőttek, és mozgássérültsége ellenére is elhurcolták. Bemutatunk olyan áldozatokat, akiket magyarságuk vagy németesen hangzó nevük miatt, és akiket Budapest ostromát követően létszámkiegészítés okán hurcoltak el. Több ezer hasonló sorsú honfitársunk közül egy olyan mártír portréja is látható, akit a náci haláltáborból hazatérve a szovjetek – szintén ártatlanul – a Gupvi és a Gulág kényszermunkatáboraiba deportáltak.

Az egyes portrék fölött látható térképek megmutatják, mekkora távolságokat kellett megtenniük a szovjet kommunista hatalom Szovjetunióba kényszerített áldozatainak akaratukon kívül. Bízunk benne, hogy a fényképek, térképek, dokumentumok segítségével azon generációk számára is közelebb tudjuk hozni a hetvenöt évvel ezelőtti tragédiákat, akikhez történelmi érdeklődésük ellenére korábban nem jutott el ez a korszerű ismeretanyag.  A tragédiák bemutatásának célja, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg hasonló emberiség és emberiesség elleni bűntettek.

A kiállítás képeit molinókra nyomtattuk, hogy a pandémia miatt kültéren, a Magyar Nemzeti Múzeum Ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyén, a bunker épületének homlokzatán legyenek láthatók. A kiállítás július 2-ig tekinthető meg.

Hirdetés