Elkészült Herendi Gábor új karácsonyi vígjátékának hosszú előzetese és karakterplakátjai! A Karácsonyra megjövök közvetlen állami támogatás nélkül készült, a vígjátékban olyan színészek szerepelnek, mint Csányi Sándor, Lovas Rozi, Krausz Zara, Tóth Róza, Szijártó Anna, Szijártó Emma, Fehér Tibor, Csuja Imre, Mészáros Piroska, Hernádi Judit, Takács Nóra Diána, Herczeg Adrienn, Pálmai Anna, Török-Illyés Orsolya, Bányai Kelemen Barna, Pál András, de feltűnik benne Halász Judit, Janklovics Péter, Semjén Nóra, Tapasztó Orsi, és Balatoni József „Jocó bácsi” is.

A Mai Manó Ház Der Plan. címmel rendez átfogó kiállítást Gerhes Gábor képzőművész munkáiból.
A 2021. augusztus 15-éig látogatható tárlat a művész utóbbi harminc évben készült fotóalapú munkáit mutatja be. Gerhes művészetének fókuszában szinte a kezdetektől a képi reprezentáció áll. Alkotásainak visszatérő témája a nyelv és annak kapcsolata a vizualitással. Az alkotó komplex vizuális rendszerekben gondolkodik, művei között sok fotóalapú munkát találunk, melyek túlmutatnak a fotográfia megszokott formanyelvén. (A mellékelt fotón Gerhes Gábor: E és É (Eperjesi), 1997, fotó, lambda-print, zselatinos ezüst nagyítás, Ed.1 100×150 cm/db, Ed.5 50×40 cm/db, magántulajdon)
Gerhes Gábor kiállításának sejtelmes címe sokrétű utalásokat rejt. A Der Plan. Egyszerre mutat rá a képek megtervezettségére, a színpadszerű beállítások megkomponáltságára és a művésznek arra a szándékára, hogy a világot – vizuálisan és tartalmilag egyaránt – egy sűrű, többletjelentésekkel átszőtt hálózatként, (utalás)rendszerként mutassa be. Gerhes korai műveiben, megrendezett fotóin – melyeknek önmaga is gyakori szereplője – hétköznapi, banálisnak tűnő jelenetek és tárgyak keverednek a magas- és a tömegkultúra eszköz- és fogalmi készleteivel. Művészetének egyik alapvető fogása a gyanú folyamatos felkeltése, a művek és a valóság közötti viszony, a jelentéshordozás megkérdőjelezése és kibillentése.
A 2010-es évektől született, sötétebb tónusú művei elsősorban a transzkulturális jelenségekre, a nemzeti identitásra és a kollektív tudatra fókuszálnak. Középpontjukban a konstrukció, rekonstrukció, valamint a reprezentáció összetettebb jelenségei állnak. Ide sorolható az összeesküvés-elméleteket és a titkos társaságokhoz köthető rituálékat vizsgáló, a Trafó Galériában bemutatott Neue Ordnung című kiállítása, vagy az egyes hatalmi gyakorlatokat kritikusan szemlélő, 2015-ben a Capa Központban megrendezett Jelentésfelügyelet is. Gerhes legújabb, folyamatosan bővülő Atlas című munkája egy „tudományos metaforákat” formáló, nagyszabású képes enciklopédia-projekt, mely jelenünk tudásának és bizonyosságainak talajvesztettségével foglalkozik.
Hogyan változott e művek nyelvi regisztere, milyen formai átalakulásoknak, sűrűsödéseknek lehetünk szemtanúi, és milyen kapcsolódási pontok bukkanhatnak fel Gerhes Gábor pályafutásának három évtizede alatt? A Mai Manó Házban 2021 nyarán látható kiállítás ennek az összetett alkotói gondolkodásnak a bemutatására vállalkozik, melyet ilyen formában első alkalommal láthat a közönség.
Gerhes Gábor (1962-) Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, egyetemi oktató, az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. 2006 és 2015 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design szakán, 2010-től a Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia szakán óraadó tanár. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület egykori alelnöke. A Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Intermédia szakosztályának tagja. Tevékenységét számos ösztöndíjjal, a Soros Alapítvány ösztöndíjával, a Művelődési Minisztérium Eötvös Alapítvány ösztöndíjával, Derkovits-ösztöndíjjal, Munkácsy- és további számos díjjal ismerték el. 2004 és 2005 között francia állami alkotói ösztöndíjat kapott a párizsi Recollettes-ba, 2006-ban a Kulturkontakt meghívására Bécsben volt ösztöndíjas. 2017–19 között a Magyar Fotóművészek Szövetsége fotográfiai ösztöndíj zsűrijének tagja, 2017–18-ban a Robert Capa Fotográfiai Nagydíj nemzetközi zsűrijének tagja, majd elnöke volt.
Munkáit olyan hazai intézményi gyűjtemények őrzik mint a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, a Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány (ICA-D), a debreceni MODEM, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Szombathelyi Képtár, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Vintage Galéria és a KOGART Alapítvány.
Művei megtalálhatóak olyan magángyűjteményekben mint az Irokéz gyűjtemény, a Somlói-Spengler gyűjtemény, külföldön a svájci H. Ringier gyűjteményben és a Kunsthaus Glarusban, valamint az egyik legnagyobb vállalati fotógyűjteményben: a németországi Stiftung DZ Bank AG – Frankfurt am Main gyűjteményében. A művészt Magyarországon az acb Galéria képviseli.
























