A legendás 310.4-es sorozatú mozdonyt a CER CARGO cégcsoport. támogatásával újították fel teljesen, Tiszacsernyőn.

A legenda így új életre kelt, mely szimbolikus jelentőségű az egykori – Európa egyik legnagyobb – szárazföldi kikötőben. A 19. század utolsó harmadában gyakorlatilag befejeződött a fővonalak kiépítése az akkori Magyarország területén és megkezdődött a szállítókaképesség rendszerének kiépítése, melynek célja a fővonalak szükséges terhelésének biztosítása volt. E vonalak forgalmi és műszaki feltételei viszonylag egyszerűek voltak - kisebb a pályafelület teherbírása, a megengedett sebesség, egyszerű jelzési módok, biztonság. Az ezeknek a feltételeknek megfelelő gépet 1885-ben hozták létre egy budapesti mozdonygyárba.

Az igényeknek megfelelően nagyszámú mozdonyt terveztek. 1885 és 1902 között ebből a háromtengelyes kéthengeres iker-gőzmozdonyból 534 darabot gyártottak Budapesten, Aradon, Bécs újvárosában és Bécsben. A Magyar Királyi Vasút (MÁV) XII-es sorozatnak nevezte (később 377) jellegzetes megjelenésűek voltak: alacsonyan fekvő kazán, fej fölött füstölő, magas Prüssmann-kémény, külső keret vagy Stephenson-elosztó, melynek mechanizmusa elhelyezett a csatlakozók és a váz között.

Az első világháború befejezése után Csehszlovákiában 53 gép maradt, amelyek 310.4-es sorozatot kaptak. A második világháború alatt, több mozdonyt páncéloztak és páncélvonatok igényeire terveztek. A helyi vonalakon a mozdonypark korszerűsítése a 310.4-es sorozatnál fokozatos leépítést jelentett, de sok gépet összegyűjtöttek egy állomáson vagy telephelyeken. Ott maradtak 1957-ig, amikor az utolsót is leszerelt. A 310.4 sorozatú mozdonyok végét azonban még ez sem jelentette, hiszen több iparvágányra került, ahol évtizedekig üzemeltették. Összesen 5 mozdonyt őriztek meg a mai napig - 310 433, 442, 443, 507 és 513.

A 310 443 mozdony műemlékként látható a Čierna nad Tisou-i / Tiszacsernyői vasútállomás előtt.

1898-ban gyártották Aradon 30-as sorozatszámmal. Az első száma a MÁV-nál XII. 5562, később 377.380. A 310 443-as számot a ČSD-től kapta, és az 1930-as években a Zólyomi fűtőműházban szolgált, míg 1938-tól ismét a MÁV-hoz tartozott, és csak 1948. február 14-én tért vissza a ČSD-hez. Annak ellenére, hogy több forrás a mozdony 1962. április 12-i törléséről/leszereléséről szól, az 1950-es évek óta nem szerepel a mozdonyok nyilvántartásában.