Ebben az évben május 24. és 30. között lesz Budapesten az Imázsia Kínai Filmhét, amely az elmúlt évtizedek kínai filmterméséből nyújt átfogó képet az érdeklődőknek. A fővárosban az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetített alkotásokból június 1-jén Debrecenben az Apolló moziban is műsorra tűznek két produkciót. Az idei kínálat a drámától kezdve a sci-fin át a modern vígjátékig rendkívül változatos filmekből áll össze.

2022. április 10-től vasárnaponként 20 órától a Viasat History csatornán.
100 bikányi felajánlás Zeusz tiszteletére és meztelen megmérettetés az ide tartozó, gyakran halálos kimenetelű versenyen – ma már elképzelhetetlen, azonban egy évezreden keresztül ilyen volt az év legnagyobb eseménye. Bettany Hughes, a világhírű tévés történész a pandémia idején sem ült tétlenül: turistamentes ókori helyszíneket járt be, így jutott el a különleges sportmúlttal rendelkező Olümpia romvárosába és a Máltán lévő erődbe, amely a történelem egyik legnagyobb innovációjával büszkélkedhet. Mindezt legújabb, hatrészes dokumentumfilmjében szemlélteti az érdeklődőknek.
Olümpia: sportjátékok Zeusz örömére, de 100 bika kárára
Normál esetben dugig van látogatókkal, de a pandémia idején Bettany Hughes egyedülálló betekintést nyerhetett az olimpiai játékok szülőhazájába, a görög Olümpia városába. Olümpia 3000 évig Zeusz főisten szent helye volt, ahol egy évezreden át, minden negyedik évben sportjátékokat rendeztek a tiszteletére. Ezeken az eseményeken közel 100.000 ember gyűlt össze, hogy lássa a vetélkedő atlétákat, akik anyaszült meztelenek voltak, hogy megmutathassák Zeusznak felkészülésük eredményét. (A gimnasztika szó is innen ered, egészen pontosan a görög gymnos-ból, ami azt jelenti: meztelen.) A győzteseket megkoronázták, és az adott évet róluk nevezték el. A versenyek brutálisak voltak, gyakorta végződtek sérüléssel vagy akár halállal is. Az emberek mellett még egy nagy vesztese volt a játékoknak: az a 100 bika, akit rituális körülmények között öltek le, elégettek és a hamvaikat felkínálták Zeusznak.
Málta: a világ egyik legkisebb országában a történelem egyik legnagyobb innovációja
Málta területe alig haladja meg a 300km2-t, de stratégiai szempontból kiemelt szerepet töltött be a történelemben, köszönhetően annak, hogy a Földközi-tenger szívében helyezkedik el. Mikor 1565-ben egy 40.000 fős török flotta megrohamozta a mindössze 700 jeruzsálemi lovag által felügyelt és 8.000 katona által védett szigetet, egy olyan véres ütközet alakult ki, hogy még a tenger vize is vörösre színeződött. A védelmezők csodával határos módon visszaverték a török hadsereget, de megfogadták, hogy többé nem lesznek védtelenek. Ennek okán nem csupán egy magas falakkal körülvett új várost építettek a félig lerombolt Sant’ Angelo-erőd helyére, hanem az utcák alatt egy földalatti járat-komplexumot is kiépítettek, ami menedékül szolgálhatott a lakosságnak újabb ostrom esetén. A lovagok mindenre gondoltak: a földalatti járatok higiéniai szempontból kifogástalanok voltak, saját ciszternarendszerrel, valamint élelmiszer és víz tárolására alkalmas helyiségekkel bírtak. A lakosság akár hónapokig is meg tudta húzni magát odalent, ami nemcsak az esetleges támadásoktól, de a járványoktól is védelmet nyújtott. Ilyen létesítményre addig nem volt példa a történelemben!
A közkedvelt történész számos csodás helyszín mellett II. Erzsébet paradicsomi szigetét, Nagy Sándor görög palotáját és olasz búvóhelyeket is bemutat legújabb dokumentumsorozatában, amely a Kincsek Bettany Hughes-zal címen érhető el a Viasat History műsorán.