A lírikus Márai és erdélyi versek költészet napja alkalmából a Várkert Bazárban

Idén a költészet napjához kapcsolódóan két különleges lírai esttel készül a Várkert Bazár.

Április 11-én Márai kevésbé ismert költői életművébe kaphatunk betekintést Hirtling István színművész előadásában. Április 12-én pedig az erdélyi költőnő, Hervay Gizella verseit ismerhetik meg Bocskor Bíborka énekesnő és Vecsei H. Miklós színész fellépésével.

A magyar költészet napját, József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük.  Kevésbé ismert, hogy jeles írónk, Márai Sándor is ugyanezen a napon született, öt évvel korábban Kassán. A XX. századi nagy humanista íróra elsősorban prózai alkotóként tekintünk, pedig életművében jelentős helyet foglal el a líra. „Szemem is volt, láttam több csillagot / S mert ember voltam, tehát meghalok” – írja például a Dalocska soraiban, vagy a Mikó utca című versében vall arról, hogy „…se ágy, / Se asztal nem köt, s nincsen kacsaláb, / Amin váram elforoghat e földön.” Ezúttal nemcsak Márai legismertebb, az emigrációban született Halotti beszéd vagy a Mennyből az angyal című nagyívű költeményei elevenednek meg újra, hanem az életmű többi verse is méltó lehetőséget kap, hogy a Várkert Bazárban a magyar költészet napját a nagysikerű Márai-estek sorozat részeként ünnepeljük.

Április 11-én az „Éltem egyszer én…” - Márai és a vers című különleges, egyszerre tartalmas és izgalmas irodalmi kalandozáson Hirtling István színművész varázsolja ma is élővé Márai líráját. A Jászai-díjas művész kedvenceit is bemutatja, mint például A delfin visszanézett remekbe szabott sorait - „Haza akartam menni, de már este volt. / És nem volt útlevél. Nem volt út. Se levél. Semmi se volt. […] / Vannak területek, ahol az emberek énekelnek és az apákat / eltemetik / És a verseket szeretik”, vagy a Hetvenkettő Utóirat frappáns tömörségét: „Gyászoljon jól, ki világot temet, / Sirasson jól, aki mindent sirat, / Amit ma toll ír, mind sírfelirat.”  De nem csupán versek hangzanak el az életmű különböző szakaszaiból, hanem kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert részleteket is a közönség elé tár Mészáros Tibor irodalomtörténész a bevezetőjében.  Az estet vetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész inspiratív játéka teszi még érzékletesebbé.

Másnap sem búcsúzunk még a költészettől, hiszen április 12-én „Virág a végtelenben” címmel Hervay Gizella költészetét elevenítjük fel az erdélyi irodalom bemutatásával, ahol Juhász Anna irodalmár vendége lesz Vecsei H. Miklós színész, Bocskor Bíborka énekesnő, valamint Balázs Imre József romániai magyar költő, irodalomtörténész és Iancu Laura költő.

Hervay Gizella (1934-1982) erdélyi költő, író és műfordító a Forrás első nemzedékével lépett színre. Az 1963-ban megjelent Virág a végtelenben című verseskötete költői érzékenységgel fordul a nők sorsa felé, a kint és bent egyaránt újjáépülő világát akarta megragadni. Az élet védelmét várta a lírától, vagyis önmagától is. A József Attila-i élményt nem költői hatásként, hanem saját élete véres valóságaként éli át. Az irodalmi esten Tamási Áron, Kányádi Sándor, Szőcs Géza kapcsolódása mellett Hervay Gizella költői világa elevenedik meg és mutatkozik be a közönségnek.

2022. április 11. és 12. – Várkert Bazár, Rendezvényterem

További információ itt,   és   itt.

Hirdetés