Mi történik, ha három generáció elektromos autóval indul el Kvangdzsuból Budapestre? Meg lehet menteni egy zombivá változott családtagot? És milyen titkok kerülhetnek elő negyven év után egy család múltjából? Szeptember 25. és október 2. között 24 nagyjátékfilmmel tér vissza a Koreai Filmfesztivál a Corvin Moziba.

A Műcsarnok minden egyes kiállítása július 26-tól augusztus 16-ig, keddenként, a Kedden kétszáz kezdeményezés keretében, 200 Ft-ért látogatható!
Az érdeklődők a hét második napján ebben az időszakban jelentős kedvezménnyel tekinthetik meg Borza Teréz A fény metamorfózisa című tárlatát, a II. Ipar-és Tervezőművészeti Nemzeti Szalont Közös tér címmel, valamint az idei Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítást, a 11. Groteszk Triennálét. Ne hagyja ki a Műcsarnok kiállításait!
Közös tér | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022
2022 az Üveg Nemzetközi Éve – és szerencsés egybeesésnek köszönhetően a Szalonok sorában idén, immár második ízben, az Ipar- és Tervezőművészeti Szalon következik.
A kortárs magyar iparművészet és design friss eredményeit összefoglaló első szalont öt éve, 2017-ben rendezte meg a Műcsarnok, 208 alkotó munkáinak bemutatásával. A mostani, második ilyen témájú szalonon több mint 300 főre bővítettük a kiállítók számát. A Közös tér című kiállítás Arisztotelész Kategóriák című művét hívta segítségül, hogy elmélyült sétára invitáljon a tárgyak között. Az utóbbi öt évben megvalósult művek befogadásához a kiállítás két utat is felkínál. Az egyik a konkrétan megformált anyagtól az anyag nélküli szubsztanciákig, a tervezett gondolatokig vezet, míg a másik a szigorúan vett funkcionalitástól az autonóm művészet területéig. Ezeket követve a kerámia legősibb, az emberi kultúra születésének titokzatos pillanatával egyidős művészetétől eljuthatunk a virtuális térben létrehozott kommunikációs terekig. Bár az egyes alkotói területek elkülöníthetők, térbeli kapcsolataikkal mégis egy összefüggő folyamatot mutatnak be. A különböző területek és a két gondolati ív izgalmas metszéspontokat hoznak létre, a találkozási pontokon pedig új minőségek születnek, újfajta összefüggések rajzolódnak ki.
Ahogy a Szalonok esetében már megszokhattuk, a kiállítás kurátori válogatás alapján lehetőséget nyújt az adott szakma alkotóinak nagyszabású bemutatkozására a Műcsarnok impozáns termeiben. A jeles alkalom miatt a Szalonon különleges hangsúly helyeződik az üvegművességre, mind a történeti vonatkozásokra és jellegzetességekre, mind a kortárs műalkotások bemutatására - a kiállítás megvalósításában a Műcsarnok szakmai együttműködő partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány.
Négy alkotói generáció képviselteti magát, a szakmák doyenjeitől a pályájuk elején álló tehetségekig. A Műcsarnok által felkért kurátor, Szilágyi B. András munkáját a „2022 Az Üveg Nemzetközi Éve” programsorozathoz kapcsolódva Balogh Eleonóra társkurátor, főszaktanácsadókként pedig Ducki Krzysztof, Fusz György, Harmati Hedvig, Kálmán László, Liszka Tamás, Szenes István és Tóth Fruzsina segítik. A kiállítás megvalósításában a Műcsarnok szakmai együttműködő partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány.
A fény metamorfózisa | Borza Teréz kiállítása
Borza Teréz (1953) Ferenczy Noémi-díjas porcelán- és szobrászművész életmű-kiállításán légies, áttetsző porcelán kisplasztikái mellett rusztikus faktúrájú merített papír munkái és időtálló kőből – carrarai márványból, indiai gránitból, süttői mészkőből – készült köztéri szobrainak makettjei is bemutatásra kerülnek. A művész változatos anyagokból létrehozott alkotásaiban a fény jelenségének, a transzparenciának a plasztikai megragadása, illetve ezzel szoros összefüggésben transzcendens jelentésrétegek is tetten érhetőek. Műveinek (Rügyfakadás, Virágzás, Újjászületés) ihlető forrását sok esetben a természetben fellelhető formák és azok szüntelen megújulása jelenti.
Kurátor: Dekovics Dóra művészettörténész
11. Groteszk Triennálé | Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás
A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 11. alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Pályázat kapcsán létrejövő tárlatot, melynek helyszínei ez alkalommal - először Budapesten - a Műcsarnok és azt követően a kaposvári Vaszary Képtár. Az Egyesület 1990-ben alakult, háromévente rendezi meg a Groteszk Triennálét. 1996-ban nemzetközivé bővítette ki a résztevevők körét. 1996-ban létrehozott egy kortárs Nemzetközi Groteszk Gyűjteményt a kiállításon részt vevő művészek felajánlásaiból, melyet eddig Hajdúszoboszlón, Veszprémben, Szigetszentmiklóson, Kaposváron, Dunaszerdahelyen és Nagyváradon láthatott a közönség.
„… szükségesnek találom leszögezni és egyértelművé tenni, hogy az esztétikai minőségek között a groteszk – a fenséges ellentéteképpen – a rút és a komikus terrénuma között helyezkedik el, és valójában semmi vicces nincs benne. Inkább kicsit riasztó, mint az egykor – volt fejedelmi és főúri udvarok >>szórakoztató iparosainak<< – a törpéknek, a púposoknak, a szellemi fogyatékosoknak és egyéb nyomorultaknak – a produkciói. A szigorú Füst Milán szerint eszközkészletét ezért az úgynevezett >>grand art<< fennkölt világába beemelni lehetetlen. (…)
A művészetben a groteszk realizmusa persze arról is szól, hogy az alkotó farkasszemet tud-e nézni az ördöggel, felmutatva neki önnön próteuszi képét. Ezért mégiscsak tisztelettel kell szólnunk az e műfajban alkotó emberekről, akik a fent említett „szórakoztató-iparosokhoz” hasonlóan egyszerre tudnak sírni és nevetni. A Groteszk alkotói valami sajátos kettősséget – kétarcúságot mutatnak fel műveikben, s ezzel hökkentenek meg bennünket.” (Szemadám György)
A kiállítás kurátora: Vörös András






















