Mi történik, ha három generáció elektromos autóval indul el Kvangdzsuból Budapestre? Meg lehet menteni egy zombivá változott családtagot? És milyen titkok kerülhetnek elő negyven év után egy család múltjából? Szeptember 25. és október 2. között 24 nagyjátékfilmmel tér vissza a Koreai Filmfesztivál a Corvin Moziba.

Augusztus 20-án, …
… a magyar államalapítás és Magyarország fővédőszentje, Szent István király tiszteletének ünnepnapján adja elő a budapesti Nemzeti Színház és a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passió című előadást Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
„A Csíksomlyói passió című előadás a Nemzeti Színház egyik meghatározó produkciója, éppen ezért a 2017-es budapesti kőszínházi bemutató után minden évben ezzel az előadással kezdjük az évadunkat – mondja Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. – A 2017-es premiert követően ez az előadás a pesti kőszínházból »zarándokútra kelt«, és azóta a magyarság szakrális helyszínein adjuk elő minden évben. 2018-ban a csíksomlyói nyeregben, 2019-ben az esztergomi bazilika előtti téren, 2021-ben a debreceni református nagytemplom előtt.” Ebbe a sorba illeszkedik az idei augusztus 20-i előadás, amely a magyar államalapítás ünnepén lesz látható a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
„A közönség száma és a visszajelzések évről évre megerősítenek bennünket abban, hogy ez az előadás – nem csak számunkra – több mint egy színházi produkció: a hitélmény megújítását szolgálja” – teszi hozzá Vidnyánszky Attila. Ezt támasztja alá az a kötet is, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia könyvkiadója jelentetett meg a 2018-as csíksomlyói előadásról. Ebben a közreműködők és a színészek tanúságtételei mellett arról az összefogásról is olvashat az érdeklődő, ami a hivatásos művészeket, az előadáshoz csatlakozó, helyi néptáncosokat és a nézőket egyaránt a kereszt alatt való találkozásra hívja.
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passiója keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet. Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi ferences iskoladrámákból ismert interpretációja, valamint Szőcs Géza Passió című, 1999-ben megjelent kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és Zsuráfszky Zoltán néptánc alapú koreográfiájával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei adnak elő.






















