Milyen messze van Japán térben és időben? Egyre közelebb, egyre globalizáltabb a világ és nem a pozitív, hanem a negatív jelenségek mindenütt gyorsan megjelennek.

Olvasom a könyvet és kérdezem: mi benne a japán? Rin, a 22 éves sikeres szerzőnő visszagondol az elmúlt 7 évére. Szex, kusza gondolatok, félreértések - ez a kamaszkorból a felnőttkorba érés időszaka. Az időben visszafelé haladó cselekmény a világ bármely “fejlődő országában” történhetne. Hol vannak a régi értékek és érzések: család, barátok, munka, értelmes kikapcsolódások, felelősség? Milyen világ ez? Vajon a környezet vagy az egyéni jellem vagy a kettő együtt vezetett el ide, hogy Rin a világ pusztulását vagy legalábbis maga pusztulását kívánja.

A lélek szegénysége, az érzelmek szegénysége - sivárság. Minimális utalás a konkrét környezetre, tárgyakra - szinte csak jelzés, mert nincs jelentősége.
22 éves Rin a könyv végén eljut a 15 éves Rinhez, aki azt mondja: “Érzem, hogy képes leszek átformálni magam. Méghozzá önállóan.”
Átformálta mássá, egy hisztérikus feleséggé - ez jobb?
Mit rontottunk el, mit kellett volna tenni, miért vált olyanná a család, amilyen?
Miért? ......
A 2006-ben Japánban megjelent regényt 2010-ben adták ki Magyarországon. Nincs messze Japán, se térben, se időben.

Kanehara Hitomi: Önregény, 2010
Magvető Kiadó, ISBN: 9789631427301