A magyar társadalom rossz mentális és fizikai állapotáért a munkáltatók is felelősek?

A magyar társadalom testi és lelki egészségi állapota nem túl jó, elmaradunk az uniós átlagtól és évről-évre romlanak a mutatóink. Magánúton az emberek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a testi- illetve lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadást, fejlesztést. Ebben segíthetnek a munkáltatók, akik szervezeti szinten támogathatják munkavállalóik mentális és fizikai jóllétét, ezzel is javítva hazánk egészségi mutatóit.

A magyar társadalom mentális állapota kifejezetten rosszabb európai összehasonlításban, mint azt hazánk gazdasági helyzete indokolná. A hazai lakosság jelentős része visszatérő lelki egészségzavarokkal küzd. Ezek nemcsak súlyos lelki, gazdasági és társadalmi terhet jelentenek, hanem jelentős kockázati tényezői a testi megbetegedések kialakulásának, illetve a meglévő betegségek súlyosbodásának is. Komoly probléma hazánkban a depresszió, tüneteitől szenvedők aránya Magyarországon sokkal magasabb a régiós átlagnál. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a cukorbeteg felnőttek és gyermekek száma, miközben a lakosságszám folyamatosan csökken. Sok a túlsúlyos, a 15 évnél idősebb népesség majdnem 60%-a elhízott (BMI 25<). A táplálkozásunkban egyre hangsúlyosabban megjelenő ultrafeldolgozott élelemiszerek tovább fokozzák ezt a negatív trendet.

A legtöbb betegség alapja a stressz, ez ma már alapvetés. Épp ezért a stressz megfelelő kezelése – mind lelki, mind testi szempontból- létfontosságú prevenció lenne. Mivel azonban magánúton az emberek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak az egészségükkel kapcsolatos tanácsadást, fejlesztést, egyre jelentősebb a munkáltatók felelőssége. Béren kívüli juttatásként, egészségfejlesztő programokkal a munkavállalók egészségét támogatni nem csak piaci versenyelőny, hanem társadalmi érdek is. Ezt az összefüggést felismerve, a fenntarthatósági mérőszámok bevezetésével (ESG), érdekeltté tették a nagyobb cégeket az emberi erőforrás egészségének támogatásában, fejlesztésében.

A piacon megjelenő munkavállalói jóllét programok, egészségnapok, egészségfejlesztő edukatív előadások, szervezeti well-being programok, stressz menedzsment és reziliencia tréningek már jelzik, hogy igény is van az ilyen jellegű támogatásokra. Ezt támasztja alá a Jobsgarden tavalyi felmérése is, amelyből kiderült, a munkavállalók és a munkáltatók kétharmada gondolja úgy, hogy a munkaadó felelős a dolgozók egészségének támogatásáért.

Erre az igényre reagálva, már több vállalkozás specializálódott vállalati well-being stratégia építésre és kínál komplex egészségtámogató megoldásokat. Amennyiben a munkáltatók valóban felismerik felelősségüket a munkavállalóik egészsége, jólléte kapcsán, hosszútávon a társadalom egészségmutatóiban is történhet pozitív elmozdulás ennek vonatkozásában.