Mi történik, ha három generáció elektromos autóval indul el Kvangdzsuból Budapestre? Meg lehet menteni egy zombivá változott családtagot? És milyen titkok kerülhetnek elő negyven év után egy család múltjából? Szeptember 25. és október 2. között 24 nagyjátékfilmmel tér vissza a Koreai Filmfesztivál a Corvin Moziba.

A magyar származású Nicolás Muller fotográfiai a Cervantes Intézetben.
Az életének nagy részét Spanyolországban töltő Nicolás Muller, vagy ahogy Magyarországon a legtöbben ismerik, Müller Miklós a szociofotográfiai iskola egyik alaptagjaként egész életében elkötelezett volt a társadalmi kérdések iránt. Miközben a második világháború elől menekült béke és szabadság után kutatva, élete és szakmai útja szülőhazájából Franciaországba, Portugáliába, Marokkóba és Spanyolországba vitte. A Vizuális utazás Szegedtől Spanyolországig című kiállítás azokat a fényképeket mutatja be, amelyeket Gonda Géza Tamás kapott a 80 éves Müller Miklóstól, 1993-ban orosházi kiállításmegnyitó követően. A 43 fotográfia május 22. és július 20. között tekinthető meg a Cervantes Intézetben. A május 21-i 18 órakor kezdődő megnyitón Gonda Géza fotográfus és Ana Muller, Nicolás Muller lánya is részt vesz.
Nicolás Muller a második világháború kirobbanása előtt szülőhazájában, Magyarországon élt. 13 éves korában születésnapjára kapott egy fényképezőgépet. Feljegyzései szerint ettől kezdve megszállottan fényképezett, meghódítani és rögzíteni akarván a körülötte lévő emberi világot. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában köteleződött el a szociofotográfia mellett. Jó barátságot ápolt Ortutay Gyulával, Radnóti Miklóssal és Gyarmati Fannival is. A kiállításon megtekinthető az a három kötet is, amiket Radnóti Miklós Muller Miklósnak dedikált. Muller a köteteket később az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárnak adományozta.
Muller 1938-ban – a fasizmus előretörése és a készülő zsidótörvények miatt – már ismert fotósként emigrációba kényszerült, hogy mentse az életét. Fényképezőgépével kivételes tanúja volt az európai múlt egyik legmegrázóbb időszakának. Munkásságának lényegét Anderle Ádám a következőképp foglalja össze: „Művészete a modern, ipari társadalom előtti – nevezzük tradicionális – Spanyolországhoz kötődik. És mert világképe liberális és baloldali értékekből ötvöződött, természetesen a másik az árnyékban élő Spanyolország felé fordította kameráját, azokra, akiket nem ért el, akikre nem sütött a hivatalos érdeklődés vagy szimpátia fénye”.
Május 28. és augusztus 19. között a Mai Manó Házban pedig a Látogatóban Picassónál című kiállítás lesz látható, ami a magyar származású fotóművész, Juan Gyenes, a spanyol királyi család egykori hivatalos fotósa és a Pablo Picasso az ötvenes, illetve a hatvanas évek eleje között tartó barátságát mutatja be. A fényképek segítségével Picasso otthonaiba látogathatunk el, amint éppen olvas, vagy a műhelyébe, ahol dolgozik, pillantsanak be a mindennapjaiba, a magánéletébe, sétáljanak egyet a festményei, szobrai, installációi vagy kerámiái között. Akit pedig a spanyol design érdekel, június a 23-ig a Határtalan design kiállításon kilenc spanyol deizájner munkáját is megismerheti.
További információ itt.






















