2017. december 18. - hétfő

Szelíd teremtés - A Frankenstein terv

Kinyomtatom...
Mundruczó Kornél a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv c. filmben

Amikor Mundruczó Kornél rendező legújabb filmjének a Szelíd teremtés – Frankenstein terv kettős címet adta valószínűleg nem arra akart utalni, hogy az egy film voltaképpen kettő. Félő, hogy a film duplikálása sem volt tudatos húzás.

Pedig a Szelíd teremtés… kétszer kezdődik el: az első fele olyan, mintha a 90-es években felkérték volna az éppen akkor szárnyait bontogató Michael Haneke-ét egy Szomszédok dupla epizód megrendezésére, a másik fele pedig egy komoly kelet-európai művészfilmbe oltott szikár road movie. Sajnos a két rész együtt nem fér meg egymás mellett, de külön-külön sem állnak meg a saját lábukon.

Mundruczó Kornél a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv c. filmbenMundruczó Kornél a Szelíd teremtés - A Frankenstein terv c. filmben

Mundruczó Kornél kedvelt munka módszere, hogy a klasszikus irodalmi alapanyag ihlette cselekményt realista szocio-drámaként dolgozza fel. Így készült a Szép napok, a Johanna és a legutóbbi szintén Cannes-ban indult filmje a Delta is, amely a görög sorstragédiák dramaturgiáját idézte meg. Minden bizonnyal a külföldi rangos fesztiválok kedvelik ezt az eljárást, hiszen az, ezúttal Mary Shelley jegyezte klasszikusból merítő film szintén a cannes-i versenyprogramba repítette alkotóját. Az egyik főszerepet önmagára osztó Mundruczó a filmben egy filmrendezőt alakít. Az első képsorok meglepő öniróniája a művészieskedő pózolást állítja pellengérre: egy rádió műsorban arról faggatják, hogy miért épp egy XIX. századi regényt választott filmje alapjául – ott a Monta Cristo grófját. Az eddigi életművet ismerők számára persze a jelenet vicces lehet – alkotója annak is szánta – de talán az alkotó pályáján túl korai még az önirónia, így az saját maga paródiája is lesz egyben, amin már nehéz nevetni.

A játékos felütés után Mundruczó arra tesz kísérletet, hogy, újra olvasva a Frankenstein regényt, megszabadítja azt az elmúlt 180 év rárakódásaitól és félrefordításaitól, hogy a rémtörténetből kifejtse az emberi drámát. Így a film cselekménye nyomokban követi a Frankensteinét: adott egy alkotó elme, ezúttal egy filmrendező, aki éppen egy régi, magányosan álló bérházban forgat, adott egy monstrum, aki most a filmrendező soha sem látott és árvaházban felnőtt fia, adott egy menyasszony, aki most egy munkás lány és a bérházban dolgozik, és adott a monstrum tombolása, ami most a forgatás castingján, majd a bérház „élőhalott” lakói között zajlik.

A film első felének a klasszikus thriller dramaturgia adná a motorját. Sajnos főhősünktől, a fiútól (Fricska Rudolf) nem lehet félni. Egy olyan figurának kellene lennie – Frankenstein szörnye pontosan ilyen – aki kezdetben azért öl, mert nem tudja, hogy az morálisan tilos. Ebben a hősben nincs benne ez a horizont. Miképpen a Szép napokban olyannyira jól működő otthontalanság érzésének pontos megfestése is hiányzik. A fiú egyszerűen megjelenik, öl, majd távozik, de közben nem érezzük rettenetes magányát. Ezért ezen jelenetek teljesen szétesnek: nem egy magányos szelíd gyilkossal állunk szembe, csak egy durcás, motiválatlan kamasz fiúval, aki néha megöl valakit.

A film már említett második fele viszont kiválóan működik: a sötétben kezdett autó úton fokozatosan tárul fel az elhibázott apa fiú kapcsolat. Mikor a sötétből a fényre, Budapestről az Alpok lankáira érünk, a látszat ellenére, már helyrehozhatatlanok a múlt téves döntései. Ezt a fatalizmust az autó baleset átélhetően képes szimbolizálni. A gond, hogy mindez nincs igazi kapcsolatban az autó utat megelőző jelenetekkel.

Mundruczó egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Mary Shelley regényében nem érdekelte a gótikus történet, az okkult, sci-fi vonal és a temetők baljós hangulata, hanem „a felszín alatt lüktető lélektani drámára” volt kíváncsi. Ha ez volt a kitűzött cél, akkor azt kiválóan sikerült teljesíteni. Talán abban az egyben viszont téved a direktor, hogy a regény lényeges tartalmi elemeit le lehet választani a formai motívumokról. A Frankenstein terv tanulságosan bizonyítja, hogy a mű komoly csorbát szenved, ha formai motívumaitól megcsonkítva adaptálják. Mary Shelley Frankenstein-e – Mundruczó doktor műtéte után – a horror és sci-fi elemek nélkül egy nehezen befogadható művészfilm lett, de kétségtelen, hogy kifejezetten ez volt az alkotó célja.

5/10 pont

Szelíd teremtés - A Frankenstein terv - magyar-német-osztrák játékfilm, 105 perc, 2010
Rendezte: Mundruczó Kornél
Szereplők: Mundruczó Kornél, Frecska Rudolf (Rudi)

Még nem értékelted

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

jelenet

5 kategóriában győzött a Lady Macbeth a Brit Független Filmek versenyén, valamint elnyerte a Fipresci-díjat az Európai Filmdíjak megmérettetésén.

plakát

Magyaországi bemutató: 2017. december 14.

plakát

Premier előtt már december 8-án vetítik a budapesti Pólus Moziban.