Míg a Felföldi mezővárosban a tavaly ősszel megnyitott kiállításnak köszönhetően az egykori mezővárosi életből kapunk egy kis ízelítőt, addig az Észak-magyarországi faluban a téli-ünnepkörhöz alakítjuk a tevékenységeket.

Disznótoros hétvégéinken bemutatjuk a szakszerű béltisztítás menetét, a kolbásztöltést, s amíg ismerkednek a régi eszközökkel, tárgyakkal, már serceg a platnin a töpörtyű, melyből aztán csemegézni is lehet.  Érdemes bekapcsolódni a tematikus tárlatvezetésekbe, mert azokra a kérdésekre is választ adnak, hogy mi a kondás és a disznópásztor közti különbség, valóban etették-e hallal is a disznókat, mit jelent a nyárstűzés szokása, vagy hogyan függ össze a pinceszerezés és a borköszöntő. A kézműves foglalkozások a fonók hangulatát idézik; az Uradalmi magtár épületében szálas anyaggal lehet dolgozni. A disznótoros hétvégék csúcspontja a február 12-13-án esedékes disznóvágás, mikor a látogatók autentikus környezetben, testközelben részesülhetnek az élményből. Ez az esemény mindig jelentős szerepet töltött be a közösség életében, pirkadattól napnyugtáig tartott a kemény, ellenben örömteli munka, ahol mindenkinek megvolt a maga szerepe. Ha az első fázis nem is, de az állat hagyományos módon, szalmán történő pörzsölése, majd szétbontása megtekinthető. Előkerülnek a régi bontókések, felállítjuk a rénfát, illetve kiderül, hogy mi a különbség az orjára vágás és a karajra vágás között. Amíg a nagyobbak összeállítják a kolbásznak való alapanyagokat, és elkezdik a töltést, addig a gyermekek terménybábot készítenek. A munka után a Fogadóban rég elfeledett ízekkel lehet találkozni, hiszen pazar disznótoros ételek kerülnek az asztalra: a kora délelőtti órákban érkezőket az étlapon hamuba sült pogácsa, friss tepertő, tojásos- hagymás vér várja, ebédre pedig már gőzölög a frissen fűszerezett hurka, kolbász, melyek mellé tüzes pálinkák és zamatos borok fogyaszthatók.

A farsang remek lehetőség a különböző maskarák, maszkok felöltésére, s a mókázásra. Éppen ezért, hogy senki ne lógjon ki a sorból, a gyermekek különböző állatmaszkok készítésében vesznek részt. A farsangi időszakban a fonó – mint a téli társas munkák egyik színhelye - a szokásosnál is fontosabb szerepet töltött be az emberek életében: ismerkedési, udvarlási és szórakozási alkalmat adott. A fonást pedig rendszerint táncmulatsággal zárták. A fonókban gyakran fogyasztottak pattogatott kukoricát, aszalt gyümölcsöket, mákos főtt kukoricát. Palóc falvak jellemző étele volt a molnárkalács és a sztrapacska. A hagyományos, általánosságban ismert édesség a fánk, amit pampuskának is hívtak az északi magyar falvakban. A farsang és fonó témájú hétvégéinken (február 19-20., 26-27., március 5-6.) különböző fánkok (csörögefánk, túrófánk) elkészítését mutatjuk meg látogatóinknak, a foglalkozások középpontjában pedig természetesen a maszkkészítés áll. Farsang farkát az eszeveszett mulatozás, alakoskodók felvonulása és a téltemetés jellemzi. Március 6-án éppen ezért mi is mulatsággal készülünk! A kezekben szól majd a kereplő, zománcos lábasok és fedők csattogásától lesz hangos a múzeum, így kísérjük utolsó útjára a telet szimbolizáló kiszebábut, melyet a 14 órakor kezdődő felvonulás keretében elégetünk, jelezve azt, hogy mi is tűzre dobtuk minden bajunkat, s megtisztulva várjuk a tavaszt. Senki ne lepődjön meg, ha a nap folyamán lépten-nyomon különböző alakoskodókba botlik. A felvonuláshoz maszkban illik csatlakozni, így az öko szemlélet jegyében a feleslegessé vált papír tojástartókból készülnek a zsákmaszkok, emellett pedig az orsóval történő nehéz és időigényes fonás is kipróbálható.

Március 27-ig még részleges nyitva tartással fogadjuk az érdeklődőket, s március 6-a után a hétvégék programjai pedig már a nemzeti ünnep és a böjt köré csoportosulnak.

A március 15-ét megelőző 4 napon (március 12-15.) foglalkozásaink részét képezi többek a közt a hazafias dalok tanítása, nemzeti színű szalag és kokárda készítése, borozónk kínálatából pedig ezen a napon nem hiányozhat a Kossuth kifli. Hamvazószerdával belépünk a böjti időszakba, ami azt jelenti, hogy kezdetét veszi egy, a táncos mulatságoktól mentes, csendesebb időszak, mely mentes a lakomáktól. A böjti hétvégéinken (március 19-20., 26-27.) tócsnit sütünk a Nemesradnóti lakóház konyhájában, nálunk is véget ér a fonó és a maszkkészítés, helyette viszont a kézműves foglalkozások során különböző játékokat készítünk.