A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ című tárlat az alapító Teleki-könyvtár létrejöttétől követi végig az Akadémiai Könyvtár gyarapodását.

Bemutatja az intézmény elhelyezésének történetét is, kiemelve két meghatározó állomást: az MTA 1865-ben elkészült palotájába való beköltözést, valamint az 1988-as átköltözést a mai, egykori MTA bérházból kialakított épületbe.

Az intézmény kétszáz éves történetét a kiállításon egy hosszú idővonal jeleníti meg, amelyen gazdagon illusztrálva megtalálhatók a legfőbb események. Ezek jól mutatják a könyvtár fennmaradásért való küzdelmeit a nehéz történelmi időkben, valamint azokat legfontosabb fejlődési pontokat, amelyek által az Akadémiai Könyvtár mindvégig az ország meghatározó tudományos szakkönyvtára maradhatott.

A kiállítás tablói a jelenkori könyvtár működésébe is betekintést adnak. Az állomány legnagyobb részét a törzsgyűjtemény alkotja, amely Magyarországon 1850 után, külföldön 1800 után megjelent könyveket foglal magában. A gyűjtőkör hagyományosan elsősorban humán tudományterületekre terjed ki, ugyanakkor már a kezdetektől jelentős természettudományos szakirodalmat is tartalmaz, részben a külföldi akadémiákkal kialakított cserekapcsolatoknak köszönhetően.

A tárlat bemutatja a könyvtár két kiemelkedő különgyűjteményét is. A Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye számos egyedülálló értéket őriz – köztük kódexeket, antikvákat és régi könyveket –, és itt található az ország második legnagyobb ősnyomtatvány-állománya. Itt őrzik a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak kéziratait is, például Arany János Kapcsos könyvét vagy Radnóti Miklós Bori noteszét. A Keleti Gyűjtemény mára a hazai orientalisztika alapkönyvtárává vált nemzetközi szinten is egyedülálló kéziratos hagyatékaival és értékes ajándékgyűjteményeivel.

A kiállítás betekintést nyújt a Levéltár anyagába is, amely az 1949 után keletkezett akadémiai dokumentumokat gyűjti, őrzi és dolgozza fel.

A 20. század utolsó évtizedeinek technikai fejlődése új megközelítéseket hozott a könyvtári munkában, így az intézmény tevékenysége a 21. században számos új feladattal bővült. A látogatók megismerhetik az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program és a Magyar Tudományos Művek Tára működésének alapjait, valamint betekintést kapnak a tudománymetriai tevékenységekbe és a digitális könyvtár fejlesztésébe.

A tárlat az Akadémiai Könyvtár igazgatóit és főbb mecénásait is bemutatja. A tárlókban számos különleges dokumentum látható, például az első könyvtárnok esküje, korai cserekapcsolatok iratai, kölcsönzési cédulák, levelezések, valamint a vissza nem szolgáltatott könyvek miatt küldött felszólító levelek. Emellett híres adománylevelek, könyvtári pecsétek, a Keleti Gyűjtemény válogatott kincsei és a könyvtár saját gyűjteményét tudományosan feldolgozó kiadványsorozatai is megtekinthetők itt.

Külön érdekességként szerepel a kiállításon Victor Vasarely „VEGA GYURU” című, 1980-ban készült faliszőnyege, amelyet az alkotó 1987-ben adományozott az új épületbe költöző könyvtárnak. A mű a róla elnevezett Vasarely-teremben kapott helyet. A bicentenáriumát ünneplő intézmény ezzel a bemutatással a 120 éve született művész előtt is tiszteleg, valamint a pécsi Vasarely Múzeum megnyitásának 50. évfordulójáról is megemlékezik.

A kiállítás május 29-ig látogatható. A belépés ingyenes.

MTA Könyvtár és Információs Központ sajtóközleménye