„Itt van az ősz, itt van újra”, sőt, lassan már a tél is a nyakunkon van, cseppeget [sic] az eső ezért több CSEPPEK.hu-t olvasunk, korábban sötétedik, az időjárás hidegebbre fordul, az ember pedig több időt kénytelen tölteni a benti szobában mint a kinti térben. Persze nem kell megijedni, ennek a helyzetnek is meglehet az előnye. Mivel foglaljuk el magunkat ilyen napokon? Segítünk! A megoldás: kártyázással! Hiszen a kártyázás annyi minden egyszerre: szórakozás, személyiség és memória fejlesztés, közösségi program, szenvedély, kikapcsolódás és mindenekfelett kultúránk része. Manapság a régi játékokat vagy felváltotta a nagy póker (talán még a blackjack) őrület, vagy pedig inkább társasok felé kacsingatnak az emberek. Mi ezek helyett most egy pár híresebb, tipikusan magyar kártyajátékhoz hozzuk meg kedves olvasóink kedvét.

Kezdjük is talán a magyar kártya pakli ismertetésével. Érdekes módon a ”magyar kártyát” nem csak Magyarországon használják, de magyar kártya néven csak itthon fut, külföldön inkább a Tell kártya kifejezést használják rá, lévén Friedrich Schiller német drámaíró Tell Vilmos történetéből meríti témáját. A dologban annyi mégis van, hogy az eredeti design-t egy pesti kártyafestő, bizonyos Schneider József, kezdte el gyártani még a 19-ik században. Schneider, kikerülendő az akkori Habsburg cenzúrát, magyar szabadságharcosok és történeti figurák helyett a közismerten Habsburg ellenes hős, Tell Vilmos történetét rakta a kártyákra. Ez a pakli az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén ma is népszerű és a helyi játékok alap pakliját adja. Mivel 32 lapból áll és a lapok nagyjából követik a francia kártya rendszerét, ezért a magyar kártyával játszott játékokat lehet szükség esetén francia kártyával is játszani, bár nem tudom ki választaná az unalmas és elcsépelt francia kártyát a színes és izgalmas magyar kártyával szemben.

A magyar paklis játékok bentley-je, tehát az ultimate játéka mint nevében is benne van az ulti. Najó, az ultimus, utolsó jelentésű latin szóból jön, lévén az utolsó ütés elvitele sokszor különösen is lényeges benne, egy vállalás nevét is adja. Fénykorát a szocializmusban élte és minden más addigi játékot maga mögé utasított. Bár népszerűsége azóta elkopott, ideje újra fényezni. Kifinomult ütés és vállalás rendszere teszi igazán érdekessé, ezenkívül több olyan érdekes szabály, mint a király-felsők (bélások) bejelentése, talonozás, vagy az utolsó ütés fontossága ad neki egy plusz izgalmat. Itthon echte magyar játéknak tartják, ezzel szemben annyit kell hozzátenni, hogy legvégső soron a mariage (jelentése házasság) játékból származik, innen a bélások eredete is, ami francia kártyában király-dáma párost jelent. Bár ma már az sem lehetetlen hogy például a tök király meg a tökfilkó megházasodjon, de ez most béna poén, hívjuk továbbra is bélásnak ezeket. A csehek játszanak még egy hasonló játékot amit ők Mariaš-nak neveznek, ami szintén innen és nem valami Máriáról kapta a nevét. Három ember kell az ultihoz, nem több, nem kevesebb, ha van rá igény lehet négyen is játszani amikor is a mindenkori osztó kimarad. Véleményem szerint az ultinak van két kistestvére, ezek ismerete segít az ulti megtanulásában is. Az egyik a zsírozás, ami egy igencsak egyszerű és szórakoztató játék. Itt annyit emelnék ki hogy az ember megtanulja hogy az igazi ”zsír” lapok amiket a játékosoknak be kell gyűjteni a tízesek és ászok. Ez ultiban is így van. Másik, kicsit közelibb, testvér a snapszer. Ez már egy komolyabb ugródeszka. A bélások megjelennek, a színre színt, ha nincs adu szabály is megjelenik, ezenkívül kártya és valószínűség számláló tehetségünket is latba kell már vetnünk. Persze ezeken kívül egy hasonló játéknak a tudása, legyen az bridzs vagy tarokk még nagyobb segítség, hiszen végső soron a kártyajátékoknak is van családjuk, és a tagok között sok közös tulajdonság van. Az ultit manapság is sokan játszák, komplexitása miatt sok magyar politikus, üzletember és vállalkozó nyilatkozott már úgy hogy rendszeresen leülnek baráti társaságban ultizni. Ez érthető, hiszen a kártya jól szemlélteti a való élet csatáit az asztalon, ezenkívül fejleszti is tudásunkat. Ultizni persze a profik nem tudnak, nem tudhatnak, mert a legtovább ameddig egy játékos még nem nagyképűen elmehet az az, hogy ő szeret ultizni.

De az ulti mellett van egy még jobban háttérbe szorított és elfeledett játékunk, ez pedig a feljebb már említett tarokk, annak is húszhívásos változata. Igen, bizony, a tarokk egy játék önmagában, és a jóslásra használt tarot kártya egy innen kialakuló vadhajtás. A tarot kártya is megérne egy misét, arról talán majd egy másik cikkben. A tarokk is szuper izgi, sőt még izgibb is mint az ulti, mivel itt négyen játszanak, két-két csapat egymás ellen. A dolgot bonyolítja, és szépíti, hogy a társ kiléte sokszor csak a játék közepén derül ki, amikor már sokszor késő a buktatóknak, sőt olyan is van, hogy egy ember játszik a másik három ellen, amiről a másik csapat persze mit sem tud, még jobban összezavarva így a buktatókat. Sok szabály és vállalás hasonló az ultihoz, de itt a tarokk lapok mint permanens aduként szerepelnek a játékban. A lapok egy francia vagy magyar kártyához szokott embernek igazi örömet jelentenek, annyira másabbak, érdekesebbek és díszesebbek a standard kártyához szokott szemnek. A tarokk lapokban megvan a szokásos király, dáma, bubi, ász sor, kiegészülve a lovas figurával és még a tarokk lapokkal amiken római szám jelöli a sorrendet. Különleges tarokk lap az egy, más néven pagát, a huszonegy és a bohóc figurával jelzett skíz, ami egyben a legerősebb lap is a játékban. Sajnos gentry játéknak számított, így a szocializmus alatt ezért is szoríthatta háttérbe az ulti, de felélesztése azóta is folyamatban van. És hogy ezt játszották-e komoly emberek? Ajajj! A monarchia alatt csak azok játszották! Ferraris Artúr történelmi tarokk partija megvan? Mikszáth és Jókai is többször említi. Ugyanaz a séma mint az ultinál, fejleszti és teszteli a képességeket, különösen is igaz ez a politikában. Zárásként hadd idézzem a nagy nevettető Mikszáth-ot, aki maga is sok időt töltött nagy kaliberű tarokk kedvelők között: „Én még gyermekkoromban megtanultam, s ki tudja, milyen irányzatot vesz életpályám, ha nem kellett volna abbahagynom. Azóta már sokra vihettem volna. Mert a tarokk nagy kvalifikáció Magyarországon...tarokkot játszott Tisza is, Szapáry is; Wekerle nem játszott tarokkot, de az igaz, hogy hamarabb bukott meg, mint kellett volna. Bánffy már megint tarokkot játszott, minélfogva, épen megfordítva, később bukott meg, mint kellett volna.”

A CSEPPEK.hu csapat biztat minden olvasót hogy játsszon bátran magyar és tarokk kártyás játékokat, mindegyik hatalmas izgalmakat rejt.

A paklikat a Piatnik Magyarország szolgáltatta a CSEPPEK.hu részére. Köszönjük hogy ezeken a gyönyörű kártyalapokon tesztelhettük kedvenc játékainkat. Senki ne csüggedjen, van játékból és kártyából is bőven választék, egyik szebb mint a másik.